Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
Befejező. Írta Kenessey Béla ny. miniszteri tanácsos
112 fogva kalciumiónokat termel, amelyek az abszorbeáló komplexumba becserélődve, a talaj fizikai szerkezetének megjavulását idézik elő. Amint a javulás előre halad, nagyobb lesz a növényzet produkciója, a talajban humusz halmozódik fel és e folyamat eredményekép a beteg sóstalaj egészséges, a mai klimatikus viszonyoknak megfelelő mezőségi földdé alakul át. Pusztán a természetre bízva a munkát, talán kissé soká tart, amíg eredményét látjuk. De tudjuk azt, hogy mit kell tennünk, hogy e folyamatot lényegesen meggyorsíthatjuk. Amire a természetnek évtizedek kellenek, azt céltudatos munkával néhány év alatt elérhetjük. A talaj megjavításának azonban előfeltétele az, hogy a vizimérnök a területhez való hozzájutást lehetővé tegye“ Bár talán némelyek szemében túlhosszúnak tűnik fel ez az idézet, attól mégsem tekinthettem el. Az előzményekkel együtt ez adja meg a Treitz-féle állítások valóban tudományos cáfolatát. Itten kell azt is megjegyezni, hogyha Treitz Péternek igaza volna, hogy a belvizek levezetése okozta a szikesedést, mivel volnának a ma még le nem csapolt Hortobágy, a Duna és Tisza közt meglévő, valamint a ma még ősi állapotban lévő borsodi nyílt ártérnek szikesei azokkal a szikesekkel együtt magyarázhatók, ahol árvizek nincsenek? Azt hiszem ezek után, senki sem fogja nevezettet azon a nyomon követni, amely szerint a belvízrendezés okozta az Alföld elszikesedését és hogy a szikek azért terjedtek, mert azelőtt vízzel lévén borítva, nem voltak láthatók, továbbá senkisem fog ezután rája, mint megtámadhatlan tekintélyforrásra hivatkozni. Dr. Ballenegger fejtegetései annak is magyarázatát adják, miért csökkent az előzményekben felsorolt vizitársulatok területén a szikesek kiterjedése közel 60,000 holddal és pedig anélkül, hogy azokat a „Treitz-féle“ móddal megjavították volna. A csökkenés tehát tisztán és egyedül a belvizek levezetésének javára Írandó. Ez egyúttal dr. Ballenegger előadásával kapcsolatban vigasztalást is adhat azoknak a Dunavölgyi birtokosoknak, akik ugyan talán nem tették magukévá a Treitz-féle oktatást, de bizonyos mértékig legalábbis aggodalmaskodtak. Az eddig előadottakkal azt hiszem, elintézetteknek tekinthetjük a szikesítés, a fel- és altalaj kiszárításának, a földárja eltüntetésének vádjait. Ezek után még csak arra a kérdésre való felelet marad hátra, mi igaz az aszályossá válás és a klímaváltozás vádjából? Mi igaz abból, hogy az erdősítés és az annyira követelt öntözés az Alföldet dúsabb csapadékuvá fogja tenni? Mielőtt a kimerítő magyarázatot megadnám, előre is ideteszem a választ, hogy: semmi ! Azt mondani sem kell, hogy a klíma a hőmérsékleti viszonyok mellett a csapadékok függvénye is. Miután pedig a hazánkra jutó melegmennyiség megváltoztatásával kellő óvatossággal nem vádolják meg a bel vízlevezetéseket, csupán a csapadékokkal foglalkozom. Az alábbiakban nem foglalkozom a csapadék miként eloszlásának változásaival és a csapadékra vonatkozólag csupán annyit adok elő, amennyi a dolgok helyes megértéséhez szükséges. Mindenekelőtt meg kell ismételni azt a közismert tényt, hogy eső csupán akkor keletkezhet, ha a levegőben mindig meglévő párák valamilyen oknál fogva a magasba emelkednek és ottan a mindig hidegebb környezetben annyira lehűlnek, hogy régi alakujkban meg nem maradhatnak, hanem előbb kicsiny, majd nagyobb cseppekbe összeverődve lehullanak. Az eső keletkezésének tehát két feltétele van :
