Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

X. A XVIII. század vízimunkálatai Magyarországon

sal és négy hajózási mérnökkel. Munkájukról nem sokat tudunk, de aligha volt eredményes, mert 1781-ben valamilyen okból megszüntették a Duna-szabályozási alapot. Walcher — és valószínűleg társai is — mint kamarai mérnökök dolgoztak tovább, de a: hajózási osztály úgylátszik ekkor is működött, s azt 1785-ben Hajózási Igazgatósággá szervezték. Heppe Szaniszlóval, mint igazgatóval az élen. Ez — kezdetben — két adjunktusból, két practicansból és négy vízimérnökből állott. Míg a kamara tisztviselői régebben túlnyomórészt osztrákok voltak, ebben a szervezetben, bár a vezető még osztrák igazgató volt, már több kiváló magyar mérnök is dolgozott: Kiss József (a Ferenc-csatorna későbbi építője), Körömi Sámuel, Kosztka János (a Bega-csa- torna építésének befejezője), Pongrátz Ignác, Szalóky János, Várady Pál stb. A budai Hajózási Igazgatóság vidéki kirendeltségei Bánságban, Bácskában, Aradon, Munkácson, Nyitrán és a Száva-Kulpán voltak.162'

A hajózási igazgatóságnak első feladata az ország folyóinak felmérése volt. Ezt- a II. József-féle katonai felméréshez és a megyék átal sajnos később megsemmisített kataszteri felméréshez hasonló, nagyszabású, egységes és tervszerű térképezési munkát csak legutóbb fedezte fel és ismertette dr. Fodor Ferenc.183 A munkának tervezetét Heppe Szaniszló I. adj. — tehát nem igazgató, hanem nyilván csak megbízott vezető — 1875. ápr. 26-án kelt s a felvételezés módjairól és szervezetéről szóló felterjesztéséből ismerjük.184 Ebből az előzőkben ismertetettnél egy lényegesen nagyobb szervezet körvonalai bontakoztak ki, ahol az említett négy vízimérnök helyett — a tíz vízkerületnek megfelelően — tíz kerületi aligazgató szerepel, amelyek mellett kerületenként még 3—4 megyei mérnök működött, akiknek megyei fizetését — ennek fejében — jelentős összeggel kiegészítették. Az érdekes okiratból megtudjuk, hogy — ellentétben a korábbi felfogással, mely szerint a megyei és városi mérnökségeket 1786-ban rendszeresítették — már 1785-ben több mint negyven megyei mérnök működött szerte "az országban.165 (1786-ban tehát a már meglevő megyei és városi mérnökség státusviszonyainak valamiféle szabályozásáról lehetett csak szó.) Kiderül ebből az is, hogy ellentétben a kamarai mérnökökkeí, a megye mérnökei szinte kivétel nélkül magyarok, magyarországi születésű németek voltak.

A tervezett munkából eddig csak a két legfontosabb sóhajóút, a Tisza és a Maros hajózási térképeinek elkészülését sikerült kétségen kívül megállapítani, melyek Bállá Antal, Budinszky János, Spatzek János, Sexty András és Vertics József munkái.

95