Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
IX. Magyarország gazdasági és népességi viszonyai a XVIII. század elején
ipari tőke és az ellenálló nemesség együttes hatására — meglehetősen korlátozott is maradt. Az egyetlen nagyvonalú, tervszerű gazdasági-műszaki intézkedés: a katonai határőrvidék megszervezése, telepítésekkel, vízrendezéssel és egy korszerű ipari központ és katonai támaszpont, Temesvár létrehozásával mégcsak nem is a kamarai hatóságok, hanem a Bécsnek közvetlenül alárendelt katonai parancsnokság munkája volt. Természetesen ez nem az ország újjáépítését szolgálta, hiszen e német és rác határőrség létrehozásának célja egyaránt volt a monarchia határának védelme kifelé és a rebellis, lázadó magyarság sakkbantartása idebent.196 A kamarai hatóságok gazdasági-műszaki fejlesztő tevékenysége jó ideig csupán a török háborúk, de még inkább a Rákóczi- szabadságharc idején lezüllött bányászat újjászervezése volt — nagyrészt ugyancsak- idegen telepesek segítségével — az ország nyersanyagkincsének kihasználására. Csaknem egy évszázadnak kellett eltelnie addig, amíg a természetes népszaporodással, a megmaradt parasztvárosok tanyás kirajzásával, az egykor elmenekültek leszármazottainak vissza- szivárgásával, telepítésekkel az ország középső részeinek termelőerői némileg megújhodtak, és Mária Teréziának, majd II. Józsefnek a felvilágosodás eszméinek hatására hozott gazdasági intézkedései hatására az ország gazdasági erői is annyira megerősödtek, hogy ténylegesen részt tudtak venni az ország gazdasági és műszaki újjászervezésében, a gazdasági élet korszerű formáinak kialakításában. Az Alföld mindmáig megmaradt gazdasági és településföldrajzi arculatának körvonalai ebben az időben rajzolódtak ki. Az Alföld ősi képe (a változatos gazdálkodást folytató apró falvak) csak töredékekben maradt fenn a töröktől inkább megkímélt területeken, mint pl. a Nyírségben és Szatmárban. Másutt az elpusztult falvak tucatjainak határaiból kialakuló alföldi parasztvárosok, a régi faluk helyén egy tanyarendszert alakítottak ki, mely csak itt-ott sűrűsödött tanyaközponttá vagy faluvá. Kisebb községeink másik része a Székesfehérvártól Mohácsig és az Al-Dunáig mindenütt fellelhető ártér és mocsárrengeteg szigetein levő telepekből, halászfalukból alakulhatott ki. Ezeknek az óriás falvaknak és tanyarendszerüknek közeit a nagybirtok és az uradalmi majorok töltötték ki. Ez a folyamat a XIX. század derekán zajlott le, de már a XVIII. században megkezdődött.1'17 Gyökeresen különbözik az Alföld többszintű s az éghajlat, talaj differenciáltsága, a települési formák változatossága miatt 6 Vízhasznosítás ... — 6393 81 #
