Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

IX. Magyarország gazdasági és népességi viszonyai a XVIII. század elején

Európában általánossá vált a korai kapitalizmus üzemi formája, a kezdetleges gépeket már alkalmazó, de még túlnyomóan az emberi munkaerő felhasználásán alapuló manufaktúra rendszer. Sőt a XVIII. század derekától Angliában megkezdődött a brit világhatalmat kialakító ipari forradalom is. A tengeri kereskedelem, az ipar és a mezőgazdaság fejlődésének hatására megélénkült a belső forgalom, megkezdődött a hajózó, öntöző- és vízierő- termelő csatornák építése — úgyszólván egész Európában mindenütt.1

A nyugat első nagyobb csatornája a híres Naviglio Grande még a középkorban épült 1178-ban. Ez még ún. folyóvizű öntözőcsatorna volt. A hajózó csatornák építésének lehetőségét a ka- marazsilip feltalálása, Olaszországban 1253-ban biztosította. Ennek közkinccsé válásával, elterjedésével épültek az újkorban Európa nagy csatornái, csatornahálózatai. Az első ilyen a franciaországi Briare-csatorna volt. Ezt követte — mint legnagyobb — a Földközi-tengert az Atlanti-óceánnal összekötő Canal du Midi. (A 239,5 km hosszú csatorna 1666—1681-ben épült.) Franciaországban a csatornaépítési lendület eredményeképpen a hálózat hossza a

XVIII. század végére elérte az 1000 km-t. Németországban 1662-ben épült az első nagyobb csatorna az Odera és a Spree között. Még hatalmasabb méretűvé vált Anglia csatornahálózata. Az úttörő itt a Brindley mérnök által épített nagyhírű Bridge- water csatorna (1758), amelyet követően egymás után készültek el a Manchester—Liverpool (1762), a Grand—Junction, az Oxford—Coventry, a Huddersfield, a Chesterfield és a Birmingham stb. csatornavonalak, s így 1830-ra az angliai hálózat 4200 km fölé emelkedett. Amerika első nagyobb csatornája a 710 km hosszú Erie-csatorna 1817-ben épült. Folyamcsatornázással létesült ugyanitt a XIX. század második felében a világ leghosszabb csatornája a Sault St. Marie csatorna (1371 km; 1881—1896). Ebből is látható, hogy az egészségesen fejlődő gazdasági rendben, az ésszerű munkamegosztás alapján, a vasútépítkezések idején sem csökkent a csatornák építése. Franciaország, Anglia,- Belgium, Hollandia és Németország mesterséges víziútjainak építése nagyrészt még a XVIII. században vagy a XIX. század elején zajlott le, s ezeknek a csatornáknak építése a víz sokoldalú hasznosításával (hajózás, öntözés, vízierőtermelés) igen nagy szerepet játszott az országok termelőerőinek kifejlesztésében, a nemzeti vagyon és jövedelem felfokozásában, a »legfejlettebb tőkés országok színvonala« néven emlegetett gazdasági színvonal megteremtésében. A szén, az építőanyagok, a nehézipari termékek olcsó víziúton való szállítása éppen

79