Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

IX. Magyarország gazdasági és népességi viszonyai a XVIII. század elején

Érthető tehát, hogy hazánk, mely még a XV. században Európának jelentős hatalma, a legfejlettebb országok gazdasági szintjén álló, azokkal vetekvő országa volt — a török és az osztrák pusztítás következtében megszűnt számottevő politikai és gazdasági tényező lenni — elveszítette önállóságát, és Ausztria gyarmatává vált.

Az ország erejének, gazdasági képességeinek szomorú próbája volt a Rákóczi-szabadságharc. Az egységesen talpraállt, diadalmasan küzdő nemzet bukásának egyik oka az ország gazdasági erejének elégtelensége, Ausztria gazdasági fölénye volt. Többek között ez döntötte el a küzdelem kimenetelét, s biztosította a nyugodtan váró Ausztriának a végső sikert, az átmeneti, csak a nép hősiességének köszönhető, de megszilárdítani nem tudott eredményekkel szemben.

Egész későbbi történelmünk, gazdasági, politikai és kulturális fejlődésünk megértésének kulcsát az ország XVIII. század eleji állapotában, a törökdúlás kihatásában kell látnunk. Így válhat világossá, hogy a kifosztott, sokszorosan megtizedelt, függetlenségét elveszített magyarság milyen esélyekkel indult a XVIII. században már a kapitalizmus útjára lépett nyugati népek versenyében. Kétségtelen, hogy éppen ez a nyomasztó helyzet — a sokat ostorozott nemesi maradiság, tehetetlenség vagy reakció ellenére is — csodálatra méltó erőfeszítésre, teljesítményre sarkallta a nemzetet. És bár ezek a kényszerűség hatása alatt született teljesítmények egyes esetekben vetekszenek a Nyugat teljesítményeivel, mégis egy évszázadnak kellett eltelnie, amíg az ország (a felvilágosodás, illetve a Martinovics-féle koraszülött mozgalom bukása után) a reformkorban be tudott kapcsolódni a Nyugat fejlődésébe. (Ezt a nekilendülést az egyesült európai reakció, az orosz és osztrák zsarnokság ismét elfojtotta, s ez megint évtizedekre megbénította az ország fejlődését.)

Ezalatt Nyugaton a szárazföld legnagyobb hatalma, Francia- ország (a XVIII. század elején) a felvilágosult abszolutizmus és a merkantilizmus elvei alapján a gazdasági fejlődés páratlan fokára emelkedett. A kereskedő Itália és a gyarmattartó Spanyolország és Portugália nyomába előbb Hollandia, majd Anglia lépett — átvéve azok nagyhatalmi örökségét is. Északon Svédország, keleten Poroszország (Nagy Frigyes) és Oroszország (Nagy Péter és Katalin alatt) vált jelentős gazdasági és politikai tényezővé. Ausztria is kitartóan, bár kevésbé eredményesen építgette hatalmi pozícióit, az elveszett gyarmatosítási lehetőségekért Magyarország gyarmatosításával kárpótolta magát. Kialakult s egész Nyugat78