Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

Bevezetés: a tanulmány tárgya, célja, szempontjai és forrásai

agrotechnika, talajtan vagy a »mérnökbiológia«* stb. eredményeit!)

Sajnos, azonban kezdeményezéseik, felismeréseik inkább csak elszigetelt kísérletek maradtak, melyeket sem rendszeres kutatás, sem az abból adódó következtetések levonása, sem az azon alapuló gyakorlat nem követett. A magyar vízimérnöktársadalom egésze is csak a XIX—XX. század fordulóján ért meg ezeknek az eszméknek befogadására, elsősorban a kor kiemelkedő mérnökzsenijének, Kvassay Jenőnek és a mezőgazdasági vízgazdálkodás feladatainak megoldására általa létrehozott Kultúrmérnöki Intézmény tevékenységének hatására. A közvéleménnyel, a feu- dálkapitalista társadalom gazdaságpolitikailag iskolázatlan állam- apparátusával szemben azonban még ők is tehetetlenek maradtak. A század első évtizedeinek egy újabb vízimérnök, erdőmérnök, pedológus, agrogeológus stb. nemzedéke — Bogdnánfy Ödönnel, Sajó Elemérrel, Trümmer Árpáddal, Kaán Károllyal, ’Sigmond Elekkel, Kreybig Lajos sál és a többiekkel az élen — kellett, hogy előkészítse a tervszerű és komplex vízgazdálkodás egy kedvezőbb társadalmi rend viszonyai között ma már a megvalósulás útjára lépő programját.

Mindeddig a vízépítés csupán az egymással többé vagy kevésbé szoros kapcsolatban levő vízimunkálatok elvégzésére korlátozódott, s a szükséges — és helyesnek felismert — egységes és tervszerű vízrendezési tevékenységnek még a lehetősége is hiányzott.

És ez — bár Magyarországon a társadalmi—gazdasági viszo- v nyok miatt, szinte beteges tünetként jelentkezett •— nemcsak nálunk volt így, hanem többé-kevésbé mindenütt. A szűk látókörű, s a természet vízháztartásának egyensúlyát megbontó gazdasági tevékenység legmegdöbbentőbb példája: a Mississippi völgyének erdőirtásai, kapitalista rablógazdálkodása, s az ezt követő eróziós pusztítások, sorozatos árvizek és különösen az 1927. évi amerikai nemzeti katasztrófa volt az, ami végre nemzetközi viszonylatban is felhívta a figyelmet a természet vízháztartásának vizsgálatára, a komplex és tervszerű vízgazdálkodás feladataira.

Az 1927. évi Missisippi-árvíz okainak eladdig páratlan méretű és alapos tudományos felderítése, felmérése s az ennek hatására fellendült erdészeti- és mezőgazdasági-hidrológiai kutatások ered* Mérnökbiológia — magyar szakirodalomban csak a közelmúltban feltűnt, illetve meghonosodott német eredetű szakkifejezés és tudományág. Az élő természet, elsősorban a növényzet és a műszaki tevékenység, a mérnöki alkotások kölcsönhatásait vizsgálja.

4