Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

Jegyzetek a felhasznált forrásokról és irodalomról

202 Ld. Herrich Károly i. m. és A Tiszántúl öntözése. Az 1937. XX. te. alapján épülő öntözőművek általános dlapelveinek és kerettervének ismertetése. Szerk. Trümmer Árpád. Bp. 1937. XII. 280 lap, 25 mell. (A M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium Kiadványai; 1937. 6. sz.) — 31—33. lap.

2,1:1 Perkmann, R.: Der Kanal und dessen Bedeutung für Ungarn. Wien. 1866. 18 lap.

26,1 A tervek ismertetése Lechner Gyula: Előadás a Tisza—Körösi hajózási és öntöző csatorna ügyében. = MMÉEK, 1867. I. évf. 97—115, 181—194. lap, valamint a Tiszántúl öntözése... c. i. m. 29—34. lap alapján.

265 Benedek Pál: Értekezése Felső-Olaszországban tett tanulmányújáról. = MMÉEK, 1868. 2. évf. 1—2. sz. 33—50., 83—93. lap.

266 Boros Frigyes: A Tiszavölgyben tervezett hajózási és öntözési csatornák leírása. 1878. Kézirat. Ismerteti Sajó Elemér: A Duna—Tisza- csatorna. A csatorna története és irodalma, az idők folyamán készült fontosabb tervek leírása és kritikai összehasonlítása, valamint a kivitelre elfogadott általános terv ismertetése (szerk. Lampl Hugó és Hal- lósy Ferenc, Bp. 1947. VIII. 318 lap, 3 térk., 4 mell., 5 térk. mell.) c. műben. -A csátorna irodalma«, c. fejezetben, 23—24. lap.

267 A Duna—Tisza csatorna c. i. m. 7. 1, valamint: Vas Leó: A Duna—Tisza csatorna múltja. = V. K. 1940. 22. évf. 2. sz. 162—167. lap. — Idézet a 166. lapról. — Földi Tamás (i. m.) több mint hatíves tanulmányban megírta a vasútépítés történetét Magyarországon 1867— 1900 között — anélkül, hogy észrevette volna közlekedésünk fejlődésében a vasútépítés erőltetése miatt előállott aránytalanságot, vízi úthálózatunk fejlődésének nemzetközi viszonylatban is páratlan elmaradottságát! Pedig ennek a fejlődésnek az okát is világosan feltárja: az osztrák ipari és kereskedelmi tőke vezető szerepét a vasútépítésekben a viszonylag jelentéktelen és teljesen kiszolgáltatott magyar (mezőgazdasági) tőkével szemben. Hiába követelte a magyar mezőgazdaság érdeke az olcsó tömegszállítást biztosító vízi közlekedés fejlesztését, az osztrák ipar számára előnyösebb és az osztrák mezőgazdasági termékek versenyképességét is védő vasútépítés fejlesztésének lehetünk tanúi. A drágább ipari termékek' ugyanis jobban elbírják a tengelyen való szállítás magasabb költségeit — különösen ha versenyen kívül állnak, monopolhelyzetben uralják a piacot.

268 Ld. Boros Frigyes i. m. és a Tiszántúl öntöz’ése c. i. m. 36:—37. lapját.

269 A Folyócsatornázási Osztály tervezéseinek kivonatos ismertetése, összeáll. Fékete Zsigmond. = V. K. 1907. 23. köt. 36—38. lap. »11. A hortobágyvidéki hajózó és öntözőcsatorna.«

270 Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében. Pest, 1867. 76 lap, 1 térk.

XIX. »Türr István harca a csatornákért.« (Az öntözés s az öntöző és hajózó csatornák építésének gazdasági szükségessége és akadályai)

271 A fejezetcím Gonda Bélától: Türr István harca a csatornákért. = MMÉEK, 1925. 59. évf. 51—52. sz. 271—280. lap. — Ugyanő: Türr István emlékezete, Bp. 1S09. 21 lap. — Ld. még: Herrich Károly: A csa293