Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

Jegyzetek a felhasznált forrásokról és irodalomról

tornák és vasutak harca. = MMÉEK. 1882. 16. évi. 105—134. lap, vala­mint a jelen tanulmány köv. lapjainak jegyzeteit. 272 Andrássy Gyula: A Ferencz-csatorna. = MMÉEK. 1878. 12. évf. 1. sz. 1—30. lap, 8 t. 273 Türr István: Vizeink felhasználásáról a földművelés, ipar és ke­reskedelem céljaira. = Gazdasági Mérnök, 1879. 3. évf. 4—5. sz. 81—84., 97—101. lap. 274 Az 1873-mal kezdődő válság után, főleg az 1875—79-es években. 275 A »vasutak és csatornák harcának« feltárása még a jövő fel­adata. Az azonban, hogy milyen erők mozgatták ezt a harcot, már most sem kétséges. »Az osztrák—magyar—délnémet—francia vasutak követe­lik — írta egyik cikkében Türr —, hogy tétessenek intézkedések ama verseny meggátlására, melyet a fiumei és trieszti kikötők az osztrák— magyar—délnémet—francia vasúti kötelékkel szemben kifejtenek.« Nyilván ezek az intézkedések meg is »tétettek«, mert mint tudjuk a fiúméi kikötő forgalmának emelését célzó Türr-féle csatornatervek ha­marosan lekerültek a napirendről. Ld. Türr István: Vizeink kihaszná­lásáról. = Gazdasági Mérnök. 1881. 6. évf. 5. sz. 45—47. lap. 276 Ld. Földi Tamás: A magyarországi vasútépítés c. i. m. 67. s a következő lapokat. 277 Sándor Pál': XIX. századvégi agrárválság c. i. m. 278 Türr István: A csatornázás és annak jelentősége az országos földjavításokra nézve. = Gazd. Mérnök. 1877. 1. évf. 1—2. sz. 4., 17— 19. lap. 279 Türr István: Gazdasági viszonyaink javításához. = Gazd. Mér­nök. 1880. 4. évf. 40. sz. 511—512. lap. — A világot járt Türr István jól ismerte szinté egész Európa és Amerika gazdasági életét, s munkájában a legkiválóbb műszaki és gazdasági szakértők véleményére támaszko­dott. Ezek közül elég csak a magyar Gerster Bélára utalni, akitől a Panama-csatorna kivitelre elfogadott nyomvonala származik, s aki a Korinthoszi-csatornát tervezte. A kor közéletének nagyjai közül talán Türr lett volna legalkalmasabb arra, hogy szerepet játsszon gazdasági és politikai életünk irányításában. Azonban paraszti származású, min­den gondolata a népé, s valóban hazafi volt — érthető tehát, hogy az uralkodó osztályok uralmon levő rétege nem fogadta be soraiba. Mint szabadsághős lehetett népszerű: az európai politikai élet közismert alakja, a francia császár rokona, a legismertebb politikusok barátja, a társasági élet »bálványa« (a korabeli polgári sajtó mindent el is köve­tett, hogy ilyen sztárrá vagy talán inkább ripaccsá maszkírozza) — de az uralkodó réteg gazdasági és poltikai játékaiba nem lehetett bele­szólása. 280 Türr István: Az amerikai közlekedési hálózat és gazdasági gé­pek befolyása a termelésre. Előadás. Bp. 1880. (Klny. Egyetértés.) Uö.: Adatok a californiai és utahi öntözésről. = Gazd. Mérnök, 1877. 1. évf. 9. sz. 102—104. lap. 281 Türr tábornok előadása a csatornázásról és öntözésről. = Gazd. Mérnök. 1878. 2. évf. 8. sz. 95—96. lap. 282 Erre s a következőkre vonatkozólag ld.: Türr István: A csa­tornázás c. i. m. 283 Herrich Károly: A csatornák és vasutak harca. = Gazd. Mér­nök, 1882. 6. évf. 21. sz. 205—208. lap. 284 Türr István: A csatornázás... c. i. cikkéből. 294

Next

/
Thumbnails
Contents