Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

Jegyzetek a felhasznált forrásokról és irodalomról

hát az is tovább vezetheti. Közgazdaságilag azonban tarthatatlan, az olyan helyzet, amelynél egymás földjére zúdítják a vizet, mely aztán végeredményben az ártéri területre kerül, és ott a belterjes gazdaság annak súlyos kárát látja. A Halas—Majsa vidékiek és a kistelekiek a meg nem engedett árkolásokkal a Szeged alsó és fe^ső tanyai gazdaközönség nagy kárára szabadulnak meg ekként vizük egy jelentékeny részétől. . .« (Uo.) írja Kaán Károly még 1939-ben is — pedig pl. a Kelővíz—Paphalmi csatorna terve már 1882-ben kész volt! (Ld. Gazdasági Mérnök, 1882. 6. évi'. 23. sz. 229. lap.) A közvetlenül nem érdekelt Pest megyei birtokosok azonban nem voltak hajlandók a költségek viselésében részt venni, s ezzel megakadályozták a csongrádiakat a munkálatok megkezdésében. Ld. még: Hatolykai Pap István: Vízrendezési feladataink a Duna—Tisza közi hátság keleti lejtőjének középső részén. (V. K. 1945. 27. évf. 43—56. lap.)

254 Kreuter, Franz: Der Wasserbau. Der Flussbau. 6. Bd. Leipzig, 1921. (Handbuch der Ing. Wissenschaften.) — A Tiszavölgyi ármentesítés alapelvéről 175. lap, s a helyes alapelv kivitelezése során elkövetett hibákról 612—614. lap.

255 Cuenot, M.: Fleuves et riviers. Paris, Dunod, 1921. Idézi Tőry Kálmán i. m. 334. lap.

256 Ld. Fekete Andrásnak a 180. lap jegyzeteiben idézett cikkeit.

XVII. Az ármentesítésekkel és folyószabályozásokkal kapcsolatos lecsapolási és belvízrendezési munkálatok (1849—1919)

257 Hubert Lajos: A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása. = A magyar vízimunkálatok története. 1867—1927. 60—71. lap. — Adatok a 62. lapról.

258 Babos—Mayer i. m. 229. és 232. lap.

XVIII. Az öntözés iránti érdeklődés felébredése az 1863-as és az utána következő aszályos esztendők hatására

259 Érkövy Adolf: Az 1863. évi ■ aszályosság a magyar Alföldön. Közgazdászati tanulmány. Pest, 1863. 103. lap. — Az idézetek az 1—2., a 4. és a 11. lapról.

260 Herrich Károly: Észrevételek Lechner Gyula kir. mérnök úr előadására a Tisza—Körösi hajózási és öntözési csatorna ügyében. = MMÉEK, 1868. 2. évf. 1—9. lap.)

261 Űjabb eddig ismeretlen adatokat közöl arra vonatkozóan, hogy milyen súlyos csapást jelentett a magyar parasztság számára az 1863. évi aszály: Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korszakában. 1849 —1867. Szerk.: Sándor Pál (Bp. 1951. 319 lap.) i. m. a 228—243. lapon. «Az 1863-i aszály.« — 120 millió forintra becsülték csak azt a kárt, amit az aszály egyedül a terméskieséssel okozott. = M. Tud. Akad. Math, és Term. Tud. Közi. 1863. 15. köt. 373. lap. — Világosan mutatják e természeti csapások fékező hatását az ország gazdasági fejlődésére az akkori munkanélküliség adatai is: Négy alföldi megye (Csanád, Jász-Kun, Békés és Csongrád) 129 ezer bérmunkása közül 114 700 volt munka és kereset nélkül. Ld. Mód Aladár i. m. 268—269. lap.

292