Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

I. Magyarország természeti adottságai – gazdaságföldrajzi és vízrajzi viszonyai és azok történeti változásai

Velencei tó pl. 1693-ban még mint fertőfenék szerepelt, s a Fertő is csak újabb időben kapta neve mellé a tó »rangot«. Partjaik határozatlanságára, változékonyságára a legismertebb példa éppen a Balaton déli partjainak kialakulása a múlt század folyamán. Mint ahogy az egész Balaton medre is a szél munkájának eredménye ■—• a szél vájta ki az ún. balatoni törésvonaltól délre elterülő laza homokból —, ugyanúgy ez a part is Boglártól a Zala torkolatáig a szél, illetve a hullámverés hatására létrejött homok- turzások vonalát követi. Feltehető, hogy ugyanígy változott a Fertő partjainak vonala is: egyes adatok szerint a középkorban több helyáég állott a területén. Valószínűleg a Duna csallóközi törmelékkúpjának kialakulásával párhuzamosan szorult le mai helyére. Hogy a csapadék járásának milyen nagy szerepe volt ezeknek a »tavaknak« az életében, arra bizonyíték, hogy o kereken 57 000 holdnyi Fertő tó területe pl. 1693-ban, 1738—42-ben, majd 1865—1866-ban — az 1863-as és az azt követő aszályos esztendők hatására — teljesen kiszáradt.34

Az Alföld területén csaknem hasonló méretű fertők lehettek a tiszai lapályokon. Ezek szabályszerűen alakultak ki az árterületeken a folyók mentén keletkező feltöltődések mögött s teltek meg vízzel az áradások alkalmával évente esetleg többször is. Így például egy XVIII. századi téikép szerint a hódmezővásárhelyi Hód-tó a város határától kezdve a Tisza mentén, az Algyővel szemben levő Kopáncsi-síkon vagy Nagysík-tón, majd a Batidai-síkon keresztül egészen a Maros menti Lelei-síkig terjedt.25

Más módon, a már említett helyi süllyedéses medencékben, keletkeztek az Alföld ke’éti peremének mocsaras vidékei: az Ecsedi-láp és a Sárrét. (Az egykori Sárvári Comitatus (megye) területén.) A folyók által szállított hordalék lerakódása nem tudott lépést tartani a medencék süllyedésével, s ezért vizenyősödtek el. Az Ecsedi-láp ugyancsak újabbkori képződmény, helyén a középkorban — Vedres István szerint is — még számos helység állott.

Némileg hasonló módon alakult ki a Hanság lápvidéke is. Területére, a Mátyus-földet feltöltő felvidéki folyókkal ellentétben, a Rába és a Rábca nem tudott annyi hordalékot szállítani, hogy feltöltődése a Duna hordalékkúpjának szintjét elérte volna.

A magyar medence növényföídrajzi viszonyai

A magyar medence növényföldrajzi viszonyaival35 kapcsolatban a köztudatban egy hamis kép alakult ki: a Nagy Magyar Alföld fogalmával a végtelen, egyhangú euráziai puszta fogalma

20