Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
XVII. Az ármentesítésekkel és folyószabályozásokkal kapcsolatos lecsapolási és belvízrendezési munkálatok (1849–1919)
Ármentesítés (és belvízrendezés) után 2,9 millió kh szántó 8 q/kh búza á 300,— Ft 6960 0,4 millió kh rét 8 q/kh széna á 50,— Ft 160 0,6 millió kh legelő 2 q/kh széna á 50,— Ft 60 3,9 millió kh ártér évi jövedelme 7180 Többlet 4480 Eszerint az ármentesítésbe mintegy 100 év alatt beruházott 6 milliárd és a belvízrendezésre fordított 4 milliárd forint nemcsak ugyanilyen értékű vízépítési művekkel gyarapította nemzeti vagyonúnkat, egyszersmind megvédve a mentesített területeken fekvő létesítmények mintegy 88 milliárd forintra becsült állagát, . hanem e páratlanul jövedelmező befektetések nyomán mezőgazdaságunk évente 4,5 milliárd forint többlettel járul hozzá a társadalmi össztermékhez.2158 XVII. Az ármentesítésekkel és folyószabályozásokkal kapcsolatos lecsapolási és belvízrendezési munkálatok (1849—1919) A lecsapolási munkálatok korszakunk első szakaszában — az önkényuralom idején és a kiegyezést követő első időkben, 1850 és 1880 között — látszólag teljesen háttérbe szorultak: mintha az ország szűkös anyagi erejét és a vízimérnököket teljesen igénybe vették volna az ármentesítési munkák. Valójában azonban a Körösök és a Berettyó vidékének vízrendezése, mint lecsapolás sem állt a korábbi bánsági, bácskai és sárvízi vízrendezési munkálatok mögött, sőt méreteiben felül is múlta azokat. Itt ugyanis a folyómeder igen nagyméretű elfajulása, a vidék elmocsaraso- dása miatt nem annyira folyószabályozásra, mint inkább új meder, valóságos lecsapoló főcsatorna ásására volt szükség. Ami e folyók medrét megkülönbözteti a Bega vagy a Temes, vagy a Sárvíz lecsapolócsatorna-szerű jellegétől az, hogy nem egy természetellenesen merev, hanem az élő vízfolyásnak megfelelően kialakított meder — ami éppen legfőbb érdeme a szabályozást végrehajtó vízimérnökeinknek. (A szabályozás elve Huszár Mátyásnak még az 1820-as évek elején végzett itteni munkásságán alapul.) A fentiek megvilágítására álljon itt a szabályozott medrek néhány jellemző adata: a Berettyó például háromnegyed részben 165
