Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
XVI. Ármentesítési és folyószabályozási munkálataink története
említett Overmars mellett Franz Kreuter is, aki ismételten leszögezi, hogy »a tiszai árvizek kártételei ellen nincs más eszköz, mint amit eddig alkalmaztak.«254 A szabályozás helyességét és eredményeit a francia Cuenot így jellemzi: »Ez a nagyszabású munka nem marad el sem fontossága, sem az elért eredmények tekintetében a Pó ármentesítése mögött. Azt a terjedelmes síkságot, melynek közepén a Tisza folyik, s amely azelőtt mocsaras terület volt, sikerült átalakítani olyan termőterületté, amelynek jövedelmezősége és gazdagsága egészen kivételes és amely ma Európa gabonatárházainak egyike. A gabonafélék termelését kiterjesztették, a mentesített területeket ma tanyák és falvak lepik el, vasúti vonalak szelik át és népes lakosság lakja.. .«2SB Végezetül álljon itt néhány jellemző adat arról, hogy a lényegében 1919-ig befejezett ármentesítési (és túlnyomórészt ugyancsak 1880 és 19ft) között elvégzett belvízrendezési) munkáknak milyen nagy szerepük volt a magyar mezőgazdaság, illetve nemzetgazdaságunk fejlődésében. Ezek az adatok természetesen csak utólagos és megközelítő becslésen alapulnak, de jól szemléltetik e vízimunkálatok hatását: hazánk mai, összesen 3,9 millió kh ármentesített (és részben belvízrendezett) területén a munkálatok eredményeképpen az ártér 34%-nyi szántóterülete 74%-ra nőtt, a rét, legelő és hasznosítatlan területek pedig 30, illetve 34%-ról 11, illetve 15%-ra csökkentek. Mindez bár csak az előfeltételeit terémtette meg mezőgazdaságunk belterjes irányú fejlődésének, mégis nemzetgazdaságunk fejlődése szempontjából döntő eredmény volt. Jelentős növekedést eredményezett a nemzeti jövedelemben és (a földek értékének emelésével) a nemzeti vagyonban is. Ez a jövedelemgyarapodás 1958. évi forint árakon számítva kereken évi 4,5 milliárd forintot tesz ki: Az árterületek hozama az ármentesítés előtt Millió Ft 1,4 millió kh szántó 1.2 millió kh rét 1.3 millió kh legelő 6 q/kh búza á 300,— Ft 2520 2 q/kh széna á 50,— Ft 120 1 q/kh széna á 50,— Ft 60 3,9 millió kh évi jövedelme 2700 164
