Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
I. Magyarország természeti adottságai – gazdaságföldrajzi és vízrajzi viszonyai és azok történeti változásai
egyes övezetek határainak változásaival jól mutatják ezt a differenciáltságot, s egyszersmind a talajalakulatok történelmi változásait és a növényformációk elterjedésének fluktuálását. Prinz Gyula »A termelés nyers térszínének minősége« c. térképe10 pl. a különböző hegyvidéki málladéktalajok, erdőtalajok, alföldi fenéktalajok, mezőségi földek és öntéstalajok elterjedését ábrázolja. »Az éghajlati talajövek«11 az előbbi nyers talajokon az éghajlat és a növénytakaró hatására kialakult egységesebb övezeteket, míg »A növénytakaró magassági övezeteinek elterjedése«12 a növényövezetek inkább elméleti határait mutatja be. »A növény- takaró ezer év előtti általános képé«-nek térképén13 a történeti adatok alapján többé-kevésbé híven rekonstruált valóságos elterjedés látható. Ez a kép azonban az újabb, illetve a szerző (Prinz Gy.) által még figyelembe nem vett adatok alapján némi javításra szorul; bizonyos szempontból közelebb áll a valósághoz Hóman—Szekfű: Magyar történet 1. köt. 144—145. lapjának térképe.14 (Az elméleti és a valóságos kép eltérései egyébként már magukban véve is mutatják a történeti változandóságot.) Mielőtt azonban növényföldrajzi viszonyaink részletesebb ismertetésére rátérnék, az ezeknél alapvetőbb, ezeket is meghatározó természetföldrajzi adottságainkat: csapadékviszonyainkat, valamint a csapadéktól és a domborzattól egyaránt függő vízrajzi viszonyainkat vagy vízellátottságunkat15 kell szemügyre vennünk, különös tekintettel azok közvetett (pl. a. növényföldrajzon keresztül érvényesülő), valamint közvetlen (pl. településföldrajzi) gazdasági kihatásaira. Csapadékviszonyaink és a »vízellátottság« Köztudomású, hogy a csapadékeloszlás a domborzati viszonyok függvénye is. Ennek alapján gazdaságföldrajzi szempontból három fő övezetet lehet megkülönböztetni:16 1. a 150 m alatti övezet 600 mm-en aluli csapadékkal 2. a 150—500 m-es „ . 600— 700 3. az 500 m-en felüli „ 1000—1600 „ „ Mint említettem, az évi középhőmérséklet 2 C°-kal magasabb, mint azt a földrajzi szélességnek megfelelően várni lehetne. Ebben egyaránt szerepe van Európa mérsékeltebb éghajlatának, valamint az erős inszoláció és a száraz szelek hatásának. Ez azonban a párolgást is fokozza s ezért vízfelesleg még a 2. övezetben sincs. A lefolyás itt, ha az emberi tevékenység a természetes vízháztartás egyensúlyát meg nem bontja, jelentéktelen. Az 1. övezetben 15
