Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja III. rész, A vízgazdálkodás eredményei 1945-1975-ig. (Vízügyi Történeti Füzetek 10. Budapest, 1976)
3. A mezőgazdasági vízhasznosítások
3. A mezőgazdasági vízhasznosítások 3.1 AZ ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁS BEVEZETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE Az öntözéses gazdálkodás fejlődése hazánkban — a vízügyi szolgálat (az Országos öntözésügyi Hivatal) által megteremtett alapokon — valójában csak a felszabadulás után, — egyrészt a feudális maradványok felszámolásával, — másrészt a szocialista tervgazdálkodás bevezetésével és a vízügyek államosításával indulhatott meg. A társadalmi-gazdasági átalakulás ezen a téren is forradalmi változásokat hozott. 94-96 A felemelkedés új lehetőségeit azonban a háborúban elpusztult és elszegényedett ország gazdasági helyzete erősen korlátozta. Ez nem annyira a fejlesztés mennyiségi mutatóin, mint inkább a megvalósult öntözések gazdasági célkitűzésein és műszaki-mezőgazdasági színvonalán mérhető le. Az újjáépítés és fejlesztés minden erőfeszítése az ország mielőbbi gazdasági talpraállítását, megerősítését és általános felemelkedését szolgálta; ilyen körülmények között az eszközök és módszerek megválasztását csak egyetlen szempont vezethette: a iegkevesebb ráfordítással (beruházással) elérhető legnagyobb eredmény. Ez a törekvés nyomta rá a bélyegét az öntözésügy „újjáépítésére" majd fejlesztésére is. (A hiba csak ott kezdődött, amikor ésszerűen — józanul és megfontoltan — választott átmeneti, illetve szükségmegoldásokkal nem hagytak fel idejében.) 97 — 99 A kezdeti erőfeszítések nagyságára és eredményességére jellemző, hogy az öntözött területek kiterjedése már 1948-ban — tehát az I. hároméves terv, az újjáépítés terve, derekán — jelentősen meghaladta a háború előttit: 97 23. sz. táblázat Öntözéseink fejlődése 1945—1948 között (Országos adatok) (Összehasonlítva a korábbi adatokkal) 1940-es évek eleje 1945 1946 1947 1948 13 900 ha 2 300 ha 3 500 kh 11 700 ha 18 500 ha (24 000 kh) (4 000 kh) (6 000 kh) (20 000 kh) (32 600 kh) Trümmer Árpád, az öntözésügy régi harcosa, így írt erről első öntözési kézikönyvünkben: 100 „A népköztársaság vezetői ... felismerték az öntözéses termelés fontosságát és a 3 éves tervbe már megfelelő öntözési programot illesztettek be. Ettől kezdve öntözéseink fejlődése biztosítva volt s ezt az első ötéves terv még erősen fokozta." Az öntözésfejlesztés eredményei — de tévútjai is — a legjobban éppen területünkön tanulmányozhatók. A fejlesztési program alapján ugyanis döntő fordulat következett be az öntözések területi eloszlásában. Míg korábban az öntözés súlypontja a kedvező vízbeszerzési lehetőségekben bővelkedő Dunántúlon volt, most az öntözés fejlesztése az Alföldre, s ezen belül is —
