Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja III. rész, A vízgazdálkodás eredményei 1945-1975-ig. (Vízügyi Történeti Füzetek 10. Budapest, 1976)
2. A „Tiszavölgy rendezésének" befejező szakasza
Itt kell megemlítenünk, hogy az elméleti kutatások és a gyakorlati észlelések adatainak feldolgozásával a jelzett időszakban alakultak ki a nagy belvízrendszerek kiépítésére alkalmas korszerű méretezési elvek és módszerek is.* A vázolt alapokon vízgazdálkodásunk fejlesztési célkitűzései 1961-ben már így fogalmazhatták meg a síkvidéki vízrendezés korszerű elveit: ,, . . . a szocialista mezőgazdaság viszonyai között ma már nem a belvízvédekezés, vagy a belvízrendezés, hanem a belvízgazdálkodás komplex feladatait kell megoldanunk. Ezért a talaj kedvező vízállapotának megőrzése érdekében mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy agrotechnikai eszközökkel gondoskodjunk a növények számára hasznosítható csapadéknak helyben való visszatartásáról és csak a termés szempontjából káros, fölös vizek elvezetését oldjuk meg belvízlevezetés útján." Továbbá: „Az ország néhány, a belvizek által különösen veszélyeztetett vidékén . . . már a jövő évben elérjük azt a távlati célkitűzésünket, hogy a káros felszíni vizeket átlagosan 14 nap alatt levezessük, ami megköveteli, hogy belvízrendszereink fajlagos vízelvezetési képességét 40 l/s-km 2-re építsük ki." 88 Az irányelvek alapján kialakított tervezési gyakorlat lényeges vonása, hogy belvízrendszerenként, a sajátos vízrajzi és mezőgazdasági hasznosítás adottságainak megfelelő helyi fajlagos vízhozamot állapít meg. i ** 30. ábra. A megnövelt szivattyúkapacitás rendkívüli feladatok rugalmas megoldását is lehetővé teszi. A Hortobágy—Berettyó vizét az ágotai elzárásnál létesített ideiglenes szivattyúálláson emelték át a nagyiváni tározóba (1970) * Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az időegység alatt km-'-ként levezetendő vízmennyiség (a ci l/s. km 2 ) számításánál ma már a csapadékból eredő felszíni vizeken kívül figyelembe veszik az öntözővízből, a talajvízből és fakadó vízből eiedő többletvizeket, a mesterséges vízvisszatartást, a természetes víztárolási adottságokat, a talajféleségek megoszlását, a mezőgazdasági művelési kategóriákat, az öntözött területek kiterjedését, valamint a vízgyűjtő terület nagyságát és a lefolyó vizek összegyülekezési ideje mellett a növényzet víztűrését is.
