Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)
2. A Közép-Tisza szabályozása - 2.2. Ármentesítések, árvizek, árvízvédelem - 2.2.3. A töltések fejlesztése és az árvédelmi biztonság
de a vízszintemelkedés sürgetővé tette az 1876-ban megkezdett töltés-fejlesztések további, gyorsütemű folytatását. Az ismertetett szakértői vélemények különösen növelték e munka lendületét. Néhány jellemző adat a munka méreteire és lendületének fokozódására: A terület társulatai az 1879. év végéig befejezett munkálatokra összesen 210 637 Ft-ot áldoztak, (Vagyis évi kiadásuk, a védekezésre fordított 59 216 Ft-tal együtt, jóval meghaladta a negyed milliót.) 104 Legnagyobb áldozatokra — hibás vonalazása, gondatlanul épített töltéseinek ismételt szakadása miatt — a Szalók—Tiszabői Társulat kényszerült. 1879. aug. 28. — 1881. márc. 5. között részben vállalatba adva, (kis)részben házi kezelésben 13 640 fm hosszú töltéseibe 751 288 m 3 földet építtetett be 241 307 Ft költséggel, de az átvételkor a felülvizsgáló bizottság még további 158 857 Ft ára „pótmunkát" talált szükségesnek.* 104 ^ Méreteiben legnagyobb munkát természetesen a legnagyobb Heves—Szolnok—-Jászvidéki Társulat végezte. A töltéseinek 1880. évi (okt. 6-i) állapotáról szóló jelentés 12 800 fm Zagyva bal parti töltés, és számos szakaszban összesen 63 018 fm Tisza- és Kis-Tisza jobb parti részben kész, (kisebb)részben még munkában levő töltésszakasz fejlesztéséről számol be.W/b A töltések fejlesztésével egyidejűleg került napirendre a védekezés szervezetének és módszereinek korszerűsítése is. (Elsősorban az 1876. és 1879. évi szalók—taskonyi szakadások tanulságai alapján.) Sorra jelentek meg a korszerű gátvédelmi szabályzatok és fokozott gondot fordítottak a védelmi anyagok készletezésére is. A társulatok tevékenysége azonban nem merült ki a töltések és az árvízvédelmi szervezet fejlesztésében; megkezdték a belvízrendezés munkáját is, sőt hovatovább nagy részük működésének súlypontja is erre az új területre tolódott át. Az új társulatok megalakulásának indítéka pedig zömmel éppen a belvízrendezés feladatának felmerülése volt, mint a társulatok elnevezéséből is kitűnik. A továbbiakban ezeknek az új társulatoknak a működését tárgyaljuk, majd ismertetjük a Közép-Tiszavidék belvízrendezési és lecsapolási munkálatait. Az újabb társulatok 105 105 "" A Tisza—Köröszugban 1894-ben alakult meg a Tisza—Köröszugi Ármentesitö Társulat, amely rövid idő alatt 29 km védtöltést épített ki. A Tisza mellett ezen a szakaszon készült első ízben a vízfelőli oldalon 1:5 hajlású töltésrézsű. A 3 millió m 3 föld beépítésével épült gát a hullámverésnek mai napig is kitűnően ellenáll. Részben a dél felől csatlakozó Cibakházi Ármentesitö Társulat sürgetésére alakult 1905-ben az Alcsi—Tenyő—Kengyeli Ármentesitö és Belvízszabályozó Társulat. Mintegy 4100 ha árterületének északi és nyugati részén épített 15,6 km hosszú árvédelmi töltése biztosította a Tisza bal part védvonalának folyamatosságát. Az északi töltés koronáján haladt a legutóbbi időkig, a szolnok—debreceni műút, nyugati (szandai) gátja pedig a szolnok—tiszaföldvári műút töltését alkotja. A korona szélessége a közúti közlekedés miatt 8 m. Az Alcsi Holt-Tisza alsó végén 1906-ban épült a holtág vizét szabályozó zsilip és ennek 700 m hosszú, földalatti vasbeton csatornája. E munkálatokkal a Tisza bal parti öblözetek Tiszafüredtől Szelevényig terjedő összefüggő töltéseinek kiépítése befejeződött. * A társulat anyagi túlterhelése miatt maradt el itt is a töltésvonalozás tervezett és szükséges korreakciója.
