Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)

2. A Közép-Tisza szabályozása - 2.2. Ármentesítések, árvizek, árvízvédelem - 2.2.3. A töltések fejlesztése és az árvédelmi biztonság

már kötelezően előírt méreteit is. E szerint a töltéskorona, az 1888. évi árvízhez viszonyítva, Szolnok felett 1,0 Szolnok alatt 1,5 m biztonsági magassággal, 4—6 m szélességgel, a rézsű a víz felől 1:3—1:4, a mentett oldalon 1:2 hajlással építendő és 4—6 m-es padkával erősítendő meg.

102 A Vízrajzi Osztály többéves adatgyűjtésén alapuló gondos munkaterv — első távlati tervünk — 1891-re készült el s azt a műszaki nagytanács is megvitatta, majd az országgyűlés, némi módosítással, az 1894. III. tc.-ben emelte törvényerőre. A munkaterv egy 1894—-1906-ig terjedő rövidebb, és egy 1907-től végrehajtandó hosszabb távú fejlesztést irányzott elő. (Gyakorlatilag azonban a vízügyi szolgálat már 1891-től ennek alapján végezte a munkáját.) A munkálatok gazdasági, szervezeti és jogi feltételeinek rendezése, műszaki elveinek megállapítása után a Közép-Tiszavidéken is fellendült a társulatok tevékenysége. Az első és legfontosabb teendő, mint mindenütt, itt is a növekvő árvizekkel szemben elégtelennek bizonyult töltések fejlesztése, mégpedig folyamatos fejlesztése, volt. Ismeretes, hogy az első töltések átlagos keresztszelvénye még csupán 15 m

2 körül mozgott, de az már kevésbé, hogy még az 1876. évi árvíz után megerősített töltéseké is alig haladta meg a 30—35 m

2-t. A Tiszavölgyi Társulat szakértői értekezletének kimutatása a Közép-Tisza töltéseiről jól mutatja e fejlesztés szükségességét:

103 10. sz. táblázat A közép-tiszai ármentesitö társulatok töltéseinek méretei 1879-ben Társulat A töltések átlagos magassága m koronaszélessége mentett oldali víz felőli rézsűje padkaszélessége hossza m koronája az 1876. évi árvízszín felett Örvény—Abádi Ármentesitö Társulat 3,4—5,0 Szalók—Tiszabői Tiszaszabályozási Társulat 1,0—4,5 Törökszentmiklósi Külön Egylet — Szolnok—Csongrádi Tiszajobbparti Ármentesitö Társulat 3,32 Heves—Szolnok—Jászvidéki Tiszaszabályozási Társulat 1,0—5,0 Szolnok—Csongrádi Tiszajobbparti Ármentesitö Társulat 3,16 10 km-en 1,0 egye3,8 1:2 1:2 — bütt 0,45 1:1 1:1,5 2,0—3,0 2,0—3,0 1:1,5 1:3 6 477 0,40—1,0 4,0 1:2 1 :2 — 1.0 2,84 3,8 1 ;2 1 :2 4 630 0,90 2,0—2,80 3,0—3,80 1 :2 1 :2 22 988 0,30—1,26 3,0 3,79 1:2 1 :2 377 0,47—0,74 Az átlagos töltésszelvény még az 1895. évi árvíz után is mindössze 50— 55 m

2 körül volt — míg a mai közép-tiszai töltések szelvénye 95—100— 150 m

2

. A Közép-Tiszavidék társulatai, a Szalók—Tiszabői kivételével, az 1879. évi árvizet, az előzőhöz viszonyítva, már kisebb károsodásokkal vészelték át,