Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)

2. A Közép-Tisza szabályozása - 2.2. Ármentesítések, árvizek, árvízvédelem - 2.2.3. A töltések fejlesztése és az árvédelmi biztonság

lött ki az árvíz, és Tószeg, Várkony, Vezseny Jászkarajenő, Újkécske községek határában mintegy 7100 ha-t borított el. Az 1919. évi árvíz történetéhez tartozik, hogy a Tisza bal partján, Tiszasas térségében, a harci cselekmények következtében szakadt át a töltés és a Tisza-Köröszugi Társulat területéből mintegy 10 000 ha került víz alá. Az árvédekezők •—• mérnökök és munkások — sokszor életveszélyben teljesítették feladatukat. A védekezéshez a Vörös Hadseregtől és a tanácsok részéről is minden támogatást megkaptak. A városi árvédelmi munkák szervezői és vezetői közül különösen az akkori munkástanács tagjainak fáradhatatlan helytállását kell kiemelni. A Tanácskormány a folyammérnöki hivatal dolgozói közül, a védelem helyszíni irányításáért többeket elismeréssel tüntetett ki. 2.2.3 A töltések fejlesztése és az árvédelmi biztonság növelése (A kormányintézkedések, a társulati munkák és az újabb társulatok) Az átmeneti évtized (1880—1889)

98 Az 1879. évi árvízkatasztrófa és a Tisza-szabályozásról készült szakértői jelentések után az árvizektől rettegő érdekeltség — és az országos közvélemény is — a kormány és a törvényhozás gyors intézkedését, pénzügyileg és műszakilag is megalapozott munkaterv kidolgozását és törvénybeiktatását várta. A várt intézkedések megtételére azonban a kormány halogató-mentegető politikája és főleg a szabályozás hibáit felszámoló műszaki, szervezeti és 22. ábra. Töltésfejlesztési munkák az 1880-as években (Egykorú metszet)