Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)

5. A „Tiszavölgy rendezésének" további feladatai — A vízhasznosítások helyzete a Közép-Tisza vidékén a XIX—XX. században - 5.1. Vízi utak, csatornák, kikötők

Folyócsatornázások A Közép-Tiszavidék vízi útjainak fejlesztését végülis a korábbi tervektől eltérő eszközökkel sikerült biztosítani: a technika fejlődése által lehetővé tett folyócsa torna zással. Ez a munka korán, már a századfordulón, megkezdődött: a Kvassay-féle vízi beruházási programok, az első távlati tervek, keretében — tehát a Tisza nagyvízi szabályozásának befejezésével egyidőben. A folyócsatornázási program nemcsak mint program volt nemzetközi viszonylatban is korszerű, hanem annak első létesítménye, az 1904—1907 között épült Bökényi Vízlépcső is az. A teljes egészében vasbetonból készült műtárgy hajózsilipje világviszonylatban is az első a maga nemében, s mint ilyen új területet nyitott az akkor új építőanyag, a vasbeton egyre szélesebbkörű alkalmazása számára.

144 A Hármas-Körös 5,3 fkm szelvényében épült vízlépcső 3ó km-rel növeits a Tiszavölgy hajózóútjainak hosszát. Tervezője és építője Zielinszky Szilárd a hazai vasbetonépítés egyik úttörője. A Folyócsatornázási Osztály további terveket is készített területünk határfolyójának, a Körösnek, a csatornázására. Megvalósításuk azonban, a vidékünk forgalma szempontjából is jelentős Sajó-csatornázással együtt, a háború kitörése miatt elmaradt — egészen a harmincas évek végéig. 37. ábra. A Bökényi Vízlépcső (1907)