Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja I. rész, Az ősi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei (895-1846) (Vízügyi Történeti Füzetek 8. Budapest, 1975)
1. A Közép-Tiszavidék - 1.1 A Közép-Tiszavidék természeti adottságai
fenn évszázadokon át. Egy korai, 1764-ből való, hivatalos jelentés szerint a Kakatnak 90 öl széles árvízi medre és a Tiszáéhoz hasonló jégjárása volt. Ezért bizonyult elégtelennek a Bánhalmánál 1736-ban épített, s csupán 20 öl szabadnyílású, háromívű boltozatos kőhídja, melyet az 1739. évi árvíz elsodort.* Az elmosódott felirat olvasható része — magyar fordításban: „Károly császár Spanyolország, Magyarország, Csehország királya' Ausztria hadura /hű magyar népe javára . . . /ezt a gyakran járhatatlan utat/ . . . /biztossá és könnyen járhatóvá tenni parancsolta/ . . . /Fr. G./ /Dietrichstein grófját 'a cs. kamará(nál) . . . ' . . . /megbízva . . ./ az Úr 1736. esztendejében. 6. ábra. A Kakat-híd emlékoszlopa Bánhalmán (1736) A Tisza árvizei a Kakát medrén jutottak el Kunhegyes, Kenderes, Kisújszállás, Karcag határába és a „Kara János" mocsár 6—7 km széles nádasaiban terültek szét. E mocsarak és állóvizek között helyenként alig felismerhetően, másutt széles mederben folydogált a Hortobágy és a Berettyó. A „Kara János" mocsár vizét végül a Mirhó-torok és néhány más fok vezette be a Berettyóba. A Hortobágy—Berettyó egyesült árvize a Kakát völgyében esetenként „visszafelé" folyva K—DK irányból is elöntötte a Nagykunságot egészen Bánhalmáig. (Pl. 1816-ban.)** A vízszabályozás kezdeti időszakából a Mirhó alatti Erdei-fok és Sebes-fok nevéhez is többszöri gátszakadás emléke fűződik. (1876, 1877, 1879, 1888). Nevezetes fok volt a Fegyvernek melletti Nagy-Büdöstó-fok és az abból eredő Büdös-ér, mely déli irányba húzódva Törökszentmiklós—Kuncsorba, Kétpó, Mezőtúr, Mesterszállás határain keresztül a régi vízfolyások lapályain, a Nagy-Hék és Kis-Hék völgyén, Öcsöd táján a Büdös-torkon át * Hubert Zsigmond kamarai mérnök jelentése, 1764. ** Huszár Mátyás nagyváradi kerületi igazgató jelentése (1836).
