Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
10. Kisvízfolyások árvízvédelmi feladatai, lehetőségei
10. Kisvízfolyások árvízvédelmi feladatai, lehetőségei A kár igen jelentős volt, bár lakóház nem dőlt össze. Más példa. 1975. évben július elején a Veszprém megyében lévő Kislőd-Ajkarendek térségében az ún. Széles-víz patak felső szakaszain 12 km2 vízgyűjtőn, kb. másfélóra alatt lezúduló víztömegből, árvíznyomok alapján 55 m3 levonuló vízmennyiség öntötte el Ajkarendek községet. Sajnos egy emberéletet követett a lezúduló víztömeg. Nagyobb területet érintő nagycsapadékok között az 1959. évi július hónapban lehullott 120 mm-t kitevő és Veszprém megye nyugati részén lévő zivatargócot említjük meg. (A zivatar területére jellemző, hogy még Székesfehérváron is nagyon jelentős csapadék hullott.) A rövid idő alatt lehullott nagycsapadék érintette a Torna patak teljes vízgyűjtőjét, de a Bitva-patak vízgyűjtőjén is igen jelentős vízmennyiség jelent meg. A nagy területen kialakuló zivatarból kialakuló árhullám nyomán települések kerültek víz alá, hidak omlottak össze. Gyakorlatilag a Torna patak árterülete víz alá került. A 8.sz.fkl. úton több helyen bukott át a víz. Farkasgyepü-Bakonyjákó közötti közút melletti vízvezető árok vízmosássá változott, (másfél-két méter mélységű kimosással). A példákat sorolni lehetne, de erre nincs elégséges hely és lehetőség. A felsorolt példákkal csak arra kívántuk a figyelmet felhívni, hogy hazánk területén, hol ezen, hol azon a területen fordulhatnak elő 50-120 mm-t elérő, rövid idejű 0,5-3 óra időtartamú csapadékok. A csapadékok kiváltója, nyári időben megjelenő hidegfront. Téli időben, hóolvadásból viszonylag ritkán fordul elő árvízi jelenség, de erre is voltak példák. A legnagyobb példa az 1963. év tavaszán hóolvadásből kialakuló jeges árvíz, amely minden vízfolyáson, vízgyűjtőn kialakult. A fenti katasztrofális árvizeken túl nyári és téli hóolvadásból számos esetben alakult ki vízfolyásainkon árvízi jelenség, (árvízi jelenség fogalom alatt egy-egy vízfolyáson, az átlagos vízállás oly mértékű megemelkedését értjük, aminek eredményeként a mederteltség a 90-100 %-os mértéket eléri.) Az árvizek kialakulásának okai vizsgálva óhatatlanul felmerül a kérdés: Hogyan egyeztethető össze a vízkárok elleni védelem létrehozása a környezet- és természetvédelem igényeivel, amelyek elsősorban a természetes állapotok kialakítását, megőrzését, megtartását követelik? Látszólagosan ellentmondásosnak tűnik a két érdek, de véleményünk szerint nem az. A vízkárelhárítás első számú feladata az életbiztonság, majd a vagyonbiztonság megteremtése. A vagyonbiztonság fogalomba a közösség és az egyén vagyonának megvédése egyformán beletartozik. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a ember is a természet része és az embernek is ugyanolyan joga van a megfelelő életkörülmények biztosítására, mint bármely más élőlénynek, növénynek. Az ember vízkárok elleni védekezését azonban a jelenleg alkalmazott módszereknél a vízfolyás gátjain történő védekezésnél kiterjedtebben hajtsa végre és akkor talán még eredményesebb is lehet. Mit jelenthet a kiterjedt védekezés? Alapvetően fontos: a csapadékvizek összegyülekezési idejének növelése. A lefolyási idő minél nagyobb mértékben való elnyújtása. Hogyan valósítható meg: a lehullott csapadékvizek vízgyűjtőkön való visszatartása. Ennek módjai: Erdősítések, fásítások a jelenlegi kopár területeken. Ma, amikor mezőgazdasági túltermelési válságról beszélünk, nem lehetne gond, a nem gazdaságosan, de talál még a közepes gazdaságos- ságú területeken is az erdősítések végrehajtása. Beszivárgás növelése - fedetlen karsztos területeken lefolyást gátló, csökkentő müvek, gátak kialakítása. Művelhető területeken mélylazítások végrehajtása.- Vízvisszatartó tározó kiépítése, beleértve a záportározók kialakítását is. A vízelvezető müveket a nem nagy szelvényű medrekkel építsük ki. Az árterek elöntését tudomásul vesszük. Az ártereken oly rétmüvelést folytatunk, amelyeknél nem okoz problémát az időszakos elöntések ténye. (A javasoltakkal tulajdonképpen megvalósítjuk a vízgyüjtörendezés feladatait.) Természetesen tudomásul kell azt venni, hogy a katasztrofális csapadékokból kialakuló árvizek ellen tökéletes kárelhárítás nehezen valósítható meg. Csak műszaki beavatkozásokkal ez nem is oldható meg. A természet erőit szükséges igénybe venni, amellyel a károk csökkenthetők. Az 1998. évben a Kárpátmedencében (Erdély, Szlovákia) sok-sok emberéletet követelő árvizek következményei valószínűleg kisebbek lette volna, ha a vízgyűjtőkön legalább a felsorolt feladatok egy része megvalósult volna. Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében 91
