Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
10. Kisvízfolyások árvízvédelmi feladatai, lehetőségei
10. Kisvízfolyások árvízvédelmi feladatai, lehetőségei Sajnálatos, hogy ily katasztrófák után nem készülnek mérlegek, gazdasági számítások, a bekövetkezett kárról és a kárt elhárító, csökkentő beavatkozások beruházási összegeiről. Valószínűleg a szükséges berhuházások a károk összegének tört részéből megvalósíthatók lettek volna. 10.3. Kisvízfolyások árvizei elleni védekezés külterületen Kisvízfolyások árvizei elleni védekezést nehezebb feladatnak tekintjük mint a töltésekkel rendelkező vízfolyásoknál, ahol a töltéseken jelentkező jelenségek utalnak a veszélyekre és ismert egy-egy jelenség ellen a védekezés módja. Kisvízfolyások árvízvédelmi feladatainál az esetek nagy részében nem rendelkezünk töltésekkel. A védekezési feladatoknál a helyszín tökéletes ismerete mellett a pillanatnyi helyzetben, a rendelkezésre álló lehetőségek figyelembevételével kell a feladatot megoldani. Ha tudomásul vesszük azt, hogy a kisvízfolyás árterületén a víz szétterülhet és nem kell a vizet a mederbe tartani, akkor az árvízvédelem feladatai a következők lehetnek:- természetesen amíg a víz a mederben tartható, a mederben tartjuk, ha már nem tartható a mederben, előre kijelölt helyekre mint vésztartozókba vezetjük, engedjük ki,- ha ez sem vezet eredményre, a teljes árterület elárasztása következhet be, kivéve a települések belterületét és előre kijelölt nagy értékű ipari stb. területeket. A külterületi árvízvédekezés tehát gyakorlatilag a helyszín ismeretében vízkormányzást jelent, természetesen még kezelhető árvízmennyiség mellett egyrészt, másrészt ha minderre a tevékenységre elegendő idő is áll rendelkezésünkre. (Az elegendő idő kifejezés alatt néhány órát szabad csak érteni. Hegy- és dombvidéki vízfolyásokon az árvizek levonulása általában gyors, néhány óra, esetleg 24 vagy 48 óra alatt megy végbe. Ezután már csak a következmények maradnak hátra. A védekezési munka során feladat az, hogy az árvíz által szállított uszadékok, amelyben a farönktöl a szénaboglyáig minden lehet, ne zárhassák el a medret, a hidak nyílását, az átereszeket. Az árvizek levonulása során különös figyelmet kell fordítani a vízgyűjtőn lévő víztározókra, záportározókra. Víztározók, még ha üzemvízszinten van az árhullám előtti feltöltés az esetben is az árvízi biztonsági tározótérrel (kb. 0,5 m) a vízfelület méreteitől függően jelentősen csökkenthető az árhullám csúcsvízhozama. (Pl. 10 ha tározótér esetén 0,5 m-es biztonság 500.000 m3 víz időleges visszatartását jelentheti. A tározóban természetesen gondoskodni kell az árapasztó és a fenékleürítő műtárgyak akadálytalan vízvezetéséről. A víztározó töltésen, az árvizes töltéseken végzendő munkának megfelelő védelmi munkákat kell végezni. Álladó létszámot kell a helyszínen tartani, megfelelő védelmi felszerelésekkel. Külterületi mederszakaszon is lehetséges védekezés a depónián, ha a vízátvezetö nyílásokat lezárjuk nyúlgáttal, homokzsákkal. Ilyen feladatra akkor kerülhet sor, ha a vízfolyás szerint alsóbb szakaszon levő területet, települést kívánunk az elöntéstől megvédeni. Ne feledkezzünk meg a tetőző árvizek szintjének vízmércéken, hidakon, elöntött területeken jól látható és megtalálható módon megjelölni és utólagosan bemérni. 10.4. Árvízvédekezés kisvízfolyás belterületi szakaszán Belterületi vízfolyásszakaszon az árvízvédelmi munkák, ha van, a belterület szélén lévő terelötöltése- ken övárkokon és záportározóknál kezdődik. Ha semmilyen védmű nincs a belterületi mederszakaszon próbáljuk meg károkozás nélkül levezetni az árvízi vízmennyiséget. A belterületi mederszakaszon, felhasznál a különböző létesítményeket, elsősorban kerítések lábazatait, támfalakat, létesítményeket, köztük homokzsákokból készített kiegészítő gátakkal kíséreljük meg mederben, ill. a meder területén tartani a levonuló árhullámot. A hidak, átereszek nyílásának szabadon tartása, uszadékok távoltartása, nagy fontos. A belterületi mederszakaszokon az esetek nagy részében, különböző anyagokból készített kerítésekkel zárják el az ingatlanok medrét érintő szakaszát. Ezek az elzárások alkalmasak lehetnek a meder teljes elzárására. Gyakorlatunkban több ilyen példa is volt. (Egy település utcáját pl. azért öntötte el 40-60 cm mélységű víz, mert egy kerítésen fennakadt uszadék a meder szelvényét 80-90 %-ban elzárta.) Ha van idő, a védekezés előkészítésére, ezeket a kerítéseket sürgősen el kel távolítani. Ha lehet, célszerű a meder mellett közlekedési lehetőséget biztosítani. 92 Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében
