Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
10. Kisvízfolyások árvízvédelmi feladatai, lehetőségei
10. Kisvízfolyások árvízvédelmi feladatai, lehetőségei 10. Kisvízfolyások árvízvédelmi feladatai, lehetőségei 10.1. Kisvízfolyások árvizei A kisvízfolyások árvizeiről nemcsak a közéletben, de a szakmai körökben sem lehet hallani. Árvíz kifejezés alatt a magyar gyakorlat a nagy folyóink a Duna, Tisza, Maros, Rába, stb. folyókon levonuló nagyvizeket érti. Minden egyéb vízfolyáson jelentkező magas vízállás, mederből kilépő víz, elöntés, lefolyástalan medencébe összegyülekezö víz stb.-re a "belvíz" kifejezést használják a települések igazgatási rendszerében, "helyi vízkárnak" a korábbi szakmai gyakorlatban. A településeknél elterjedt "belvíz" kifejezés magyarázata valószínűleg az, hogy a különböző nyomtatványokon, még a pénzügyi tervezési lapokon is a "belvíz" címszó szerepelt. A vízügyi gyakorlatban a kisvízfolyások árvízi jelenségeire a helyi vízkár ill. a helyi vízkárelhárítás kifejezések használata feltehetően nem műszaki, hanem jogi megfontolások alapján alakult ki. Árvíz elleni védekezés állami feladat, kisvízfolyás árvize elleni védekezés helyi jellegű feladat. A különbség az állami ill. helyi kötelezettségek között keresendő. A kisvízfolyásokon is van tehát árvíz. Mint ahogy a hidrológiai ismeretekben foglalkoztunk vele, árvíz alatt a különböző időszakok alatt (10 év, 33 év, 100 év, stb.) egyszer előforduló vizeket, vízhozamokat nevezzük árvizeknek. Ezek az árvizek vagy a vízfolyás medrében, vagy a mederből kilépve, a vízfolyás árterületét elárasztva folynak le. Úgy gondoljuk, jobb lenne a "helyi vízkár" helyett a kisvízfolyás árvízét használni, mert a helyi vízkár nyelvileg is boncolgatva kissé mást jelent. "Helyi" kifejezés egy adott ponton, területen kialakuló vízborítást, elöntést jelent inkább, mint egy vízfolyás völgyében 5-50 km hosszúságban végighömpölygő víztömeget Természetesen nem vitatható, hogy a nagy folyóink árvízi veszélyeztetése, területi kiterjedése más nagyságrendbe tartozik. Érdekességként megemlítjük azt is, hogy a megnevezésnek biztosítási vonatkozásban is jelentősége van. A biztositó társaságoknál az "árvízi elöntés" kifejezés, meghatározás sok vitára ad lehetőséget. Véleményünk szerint árvíz az, ami nagycsapadékból (hóolvadásból) származik, a vízgyűjtőn összegyülekezve a vízfolyás medrébe ill. az ártéren végighömbölyög. 10.2. Árvizek kialakulásának okai Az árvizek, a vízfolyás vízgyűjtő területe felett átvonuló időjárási front zivatargócából, eső formában lezúduló víztömegből származik. Az árvíz kialakulása általában két tényezőtől függ: a csapadék mennyiségétől és a csapadék intenzitásától. A két tényező egymástól nem választható el. Jellemző lehet a következő példa: Veszprém és Győr megye határán fekvő Bakonypéterd községet a 80-as évtized végén súlyos árvízkár érte. A település egyik utcájában kb. 40-60 cm víz és iszapréteg öntötte el. Egyes lakóházakban 20-40 cm iszap maradt vissza a víz levonulása után. Jellemző az is, hogy az utcában kiépített viszonylag nagy szelvényű (települési viszonylatban) kb. 2-3 m2 keresztmetszetű és nagyesésü vízvezető árok a vizeket nem tudta vezetni. A völgyfenéken 30-40 cm átmérőjű keményfa rönköket rakott le a víz (valahonnan elhozta a lerakott faanyagot). Az egyik károsult szerint az árvíz rendkívül gyorsan alakult ki. Az utcáról a kb. 10 m-re lévő lakásajtóhoz érve még be tudott menni, de az ajtót már nem tudta kinyitni az udvaron áthömpölygö iszapáradat miatt. A jelenség okait vizsgálva a következők voltak megállapíthatók: 30 perc alatt 32 mm csapadék hullott a vízgyűjtőterületre. A vízgyűjtőterület mindössze 1,8 km2. A vízgyűjtőterület erős lejtőkkel rendelkező szántóterület, felszántott állapotban, kifejlődött növénytakaró még nem volt a löszös alapú talajon. 90 Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz projekt keretében
