Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
6. Területi vízrendezési feladatok
6. Területi vízrendezési feladatok zö vízfogó és hordalékfogó müvek, amelyek azonban rövid idő alatt hordalékkal feltöltödtek. A vizsgálatok során megállapításra került, hogy a község melletti területeken, a nagyüzemi gazdálkodás során megszüntették a korábban gyepes területeket és megváltoztatták, lejtöirányúvá tették a művelés irányát is. A löszös területről ennek eredményeként igen jelentős iszap folyhatott a településre. A helyszíni szemlén a terület geológiai felépítésére is célszerű kitérni. Lehetséges, hogy a felszíni vízborítás vagy vízkárok a felszín közelében lévő vízzáró réteg miatt alakul ki, amelynek áttörésével az altalajban való beszivárgás megnövelésével a vízpanaszok megszüntethetök. (Agrotechnikai feladat: mélylazítás.) A helyszíni bejárás nyomán kialakul a tervezőben a vízrendezés elvi megoldása. Ezt a megoldási elképzelést (változatokat) ismertetni kell a terület tulajdonosával, tulajdonosaival, hogy a jövőbeli használatok hogyan befolyásolhatja, milyen esetleges birtokváltozásokat igényelhet a tervezett vízrendezés. (Egy tulajdonos esetében a változtatások lényegesen egyszerűbbek.) A fővízgyüjtő és gyüjtöárkok a terep mélypontjait összekötve kerüljenek kialakításra. Dűlőutak mellett is célszerű vízvezetö árkokat építeni. Az egyeztetett elképzelések alapján történhet meg a terület geodéziai felmérése. A felmérés sarokpontjait célszerű a geodéziai szabályok szerint állandósítani, különösen, ha a terület több tulajdonos birtokában van. A területi vízrendezés feladata, az egyéni tulajdon uralkodóvá válása után, más feladatokat és követelményeket szab meg, mint a nagyüzemi gazdálkodás idején, ahol a táblahatárok, a dűlőutak, a vízlevezető árkok, műtárgyak elhelyezésénél nem okozott gondot a létesítmények helyének változtatása. A felmérés során, a meglévő és érintett tereptárgyakat lehetőleg helyszínrajzilag és magasságilag is célszerű bemérni. A terepen, sok esetben találhatók nedvesebb gyepterületek, mert művelésűk a nedves állapotuk miatt nehéz, de találhatók hasonló helyeken néhány száz négyzetméter (vagy 1000-2000 m2) nagyságú erdőfoltok is. Ha lehet, ezeket a nedves gyepterületeket és erdöfoltokat ne szüntessük meg. Egyrészt mert a táj jellegéhez hozzátartoznak, másrészt a mezei élővilágnak ezek biztosítanak megfelelő életteret, továbbá az erdöfoltok a szélenergia megtörésében és a deflációs károk csökkentésében fontos szerepet tölthetnek be. Hasonló módon óvjuk, ha erre lehetőség van, a dűlőutak melletti fákat, fasorokat is. Az elmúlt évtizedek meliorációs munkáinál kivágott fák, fasorok következményei elrettentöek ma is. 6.3.3. Hidrológiai méretezés, hossz-szelvény tervezés A terület geodéziai felmérése után a vízelvezetők tényleges tervezése. A tervezés során a feladat kettős: a tervezett mederszelvénnyel a mértékadó vízmennyiséget vezessük be, ill. az árok mélysége tegye lehetővé a talajvízszint, meghatározott műveléshez igényét, kialakítását. (Mélyebbre se kerüljön, magas se legyen.) A hidrológiai adatok meghatározásánál a 2-4 évenként előforduló nagycsapadékokból származó vizek viszonylag rövid idő alatti elvezetését biztosítsuk. A méretezésnél a tábla területének méreteiből (ha) indulnak ki, de ha külvízre is számítani kell (dombvidéken szinte biztos), akkor a számításoknál azt is figyelembe kell venni. A vízelvezető árkok mélységére a következők ajánlottak, ásványi talajok esetében: Művelési ág Árok mélység Rét 0.6-1.0 m Legelő 0.8-1.2 m Szántó 1.0-1.5 m Zöldséges kertek 0.8-1 0 m Keresztszelvények kialakítása, a levezetésre kerülő vízmennyiségek függvényében kerül megtervezésre. Általánosságban a fenékszélesség 0,5-0,6 m körüli legyen. A rézsűhajlás 1:1,5-1:2 között alkalmazható. Javaslatunk szerint a laposabb rézsű célszerűbb, kisebb az árok elhasználódása. A mezőgazdasági gépek károkozása a laposabb rézsűn kisebb mértékű, viszont nagyobb a területigénye. A medrek keresztszelvényét füvesítéssel, esetleg rőzseművel célszerű kimosás ellen biztosítani. Az árkokból kitermelt földet úgy kell elteríteni, hogy az árkokba a víz gravitációs bevezetése biztosított legyen. Kedvezőtlen altalaj esetén (pl. kavics) felmerülhet a kitermelt anyag elszállítása. Műtárgyak: átereszek és torkolati műtárgyak lehetnek. Az átereszek általában kör keresztmetszetű műtárgyak. A műtárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy valamennyi birtoktest (tulajdon) megközelíthető, használható legyen. 62 Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében
