Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
6. Területi vízrendezési feladatok
6. Területi vízrendezési feladatok A rézsű felső részét fűmaggal vessük be. Jó hatású a sok mesterséges burkolat között egy kezelt gyepes sáv. Természetesen a gyep kezelést kíván. Az elhanyagolt, gyomnövényekkel fedett terület rossz hatást ad. Belterületeken gyakran találkozunk olyan helyzetekkel, ami nem teszi lehetővé rézsüs árok kiépítését, de meg kell oldani a csapadékvizek elvezetését. Ilyen esetekben a legkülönbözőbb keresztszelvényű és szerkezetű müvek kiépítésére kerülhet sor. Vb. "U" szelvényű, rácsos vízelvezető csatornától 6 13 ábra a különböző szerkezeti megoldásokon át a folyókáig (6.14 ábra), sőt a folyókaszerüen kiépített útburkolatig (....ábra) számos megoldás, kombináció alkalmazható (6.15 ábra). Az anyagoknál az előregyártott elemek, mederlapok, trapézszelvények legkülönbözőbb változata ismert és alkalmazott. Kapubejárók A belterületi vízelvezetők sok gondot okozó pontjai az ingatlanok bejárói, a kapubejárók. A kapubejárókat a tulajdonosok készítik minden különösebb vízügyi megfontolás nélkül. Ezért az átereszek küszöbszintje, keresztmetszete jelentősen eltérhet a hossz-szelvény általi magasságtól, ill. a szükséges keresztmetszettől. Kapubejáró átmérője (cső esetén) általában az 0 50 cm alatt ne legyen, mert a hulladékok, a hordalékok a kisebb átmérőt viszonylag gyorsan zárják el. 0 50 cm-nél kisebb cső tisztítása nehezen hajtható végre. A kapubejárók keresztmetszetét számítással ellenőrizzük, a számított vízmennyiség elvezetését biztosítsa, 10 %-nál nagyobb duzzasztás ne alakuljon ki. A kapubejárókat statikailag is méretezni kell. Az előírt 0,6 m földtakarás az esetek nagy részében nem biztosítható, ilyen esetben a csőáteresz fölött vasbeton teherhordó szerkezetet kell kiépíteni. Belterületi vízrendezéseknél gyakori jelenség, hogy a lejtős területeken, a magasabban fekvő ingatlanokról a vizek egy része a kocsibejárón át nem a meglévő árokba, hanem az útburkolatra folyik ki. Ezek a vizek részben az utak padkáin, részben a mélyebben lévő ingatlanokra jutnak, károkat okoznak. Ily esetekben az ingatlantulajdonosokat kötelezni kell arra, hogy kocsibejárásukon át víz ne az útra, hanem a vízelvezető árokba kerüljön. (Pl. rácsos vízelvezető legyen a kocsibejárón.) Belterületi vízelvezetési problémákat okoznak a kerítések lábazatai is. A falazott lábazatok lejtős utcákon terelőműként vezetik a vizet, vízelvezető létesítmény hiánya esetén. A koncentrálódó vizek egy-egy ingatlant károsíthatnak. A vízelvezető kiépítése jelentheti a megoldást, ill. a kerítés lábazatok elhagyása a víz több ingatlanon való eloszlását eredményezheti, kisebb károkozással. Lejtöirányú utcák alsó végén, a vízelvezető müvek tervezésénél a felülről nagy sebességgel érkező vizek medertározását is biztosítani kell. 6.2.7. Külvizek elvezetése, tározása Hegy- és dombvidéki területeken, a települések feletti, magasabban fekvő külterületekről nagycsapadékok nyomán jelentős víz és vízzel együttérkezö iszap, uszadék veszélyezteti a települést. A veszélyeztetés nem elméleti veszélyt jelent, hanem sajnos nagyon reális veszélyt alakított ki az elmúlt évtizedekben. (Románd községet kb. 70 cm víz és iszap árasztotta el, Szentkirályszabadja egy részét más időpontban hasonló áradat öntötte el, Veszprém egy részét heves zivatarból származó víz és iszap károsította az utolsó tíz évben. A példákat lehetne sorolni.) A külterületről érkező víz és iszap, nagyon rövid idő alatt jelenik meg, megfelelő védmü hiányában a károk elleni védekezés szinte lehetetlen. Ezért a települések külvizeinek felfogására megfelelő befogadóba torkolló övárkot, ha a geodéziai lehetőségek, a művelés, területhasználat lehetővé teszi, záportározóikat) célszerű építeni. Záportározó létesítése a víztározók létesítésének alapelvei szerint történik. A záportározó müveinél lényegi eltérés a víztározóktól, hogy a fenékleürítő művön nincs elzáró berendezés, a záportározó folyamatosan engedi át az érkező víz egy részét, amit a záportározóhoz csatlakozó elvezető rendszer vezetni tud, a másik részét felfogja, időlegesen visszatartja. A tározótér olyan legyen, amely az árhullám visszatartott részét károkozás nélkül tudja tartani. A mértékadó árvízi vízhozam ez esetben a Q , A záportározó hidrológiai vizsgálata, az elvezető rendszer összehangolt vízszállítási elemzése, a záportározó tervezés alapja. A fenékleürítő mellett, a záportározó árapasztóval is rendelkezzen, rendkívüli esetekre számolva. Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében 59