Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
5. Vízfolyásrendezés tervezése
5. Vízfolyásrendezés tervezése- jobb parti partéi- mélyterep- természetes és mesterséges fenéklépcsök alvizi és felvizi magasságai- természetes mélyedések- hidak küszöbszintje, szerkezet alsó éle, merőleges nyílásszélessége, pályaszerkezete, alapozás adatai- duzzasztó küszöbszintje, szélessége, duzzasztási magassága- betorkolló vízfolyások, vízvezetö árkok fenékszintjei felmérési idő vízszintje- vízmérő műtárgyak, vízmércék "0" pontjai- keresztező közművezetékekre vonatkozó adatok- mederburkolatok (kő, beton, stb.) Célszerű feltüntetni a meder melletti területek művelési módját, a települések határait. Fel kell tüntetni a belterületek medert érintő határpontjait is. (6.31 ábra) Tervezett hossz-szelvény A mederrendezés célja, hogy a mértékadónak választott vízhozam, az átlagos terepszintnek megfelelő vízszinttel vonuljon le. Ha a tervezett vízszint az átlagos terepszint alatt alakul ki, akkor a meder nem a mértékadónak vett vízhozamra, hanem annál nagyobb vízhozam elvezetésére épül ki. Ha viszont hosz- szabb szakaszokon, az átlagos terepszint feletti vízszinttel tervezzük a levezetést, akkor az ártér egy része már elöntésre kerül, ill. nem a mértékadó, hanem kisebb vízmennyiség elvezetésére épül a meder. A meder méretezésénél első lépésként a tervezett vízszintet jelöljük be, vízfolyás szakaszonként. (A tervezéshez a vízfolyást a tervezési szakaszokra osztjuk. Tervezési szakaszok: a természetesnek tekinthető eróziós küszöbök által határolt mederrészek, továbbá mesterséges küszöbök által meghatározott mederrészek, belterületi mederszakaszok, stb.) A tervezett fenékszintet, a keresztszelvény hidraulikai méretezésénél kiszámított vízmélységre, a tervezett vízszinttel párhuzamosan szokták felvenni. A természethez közeli állapotú vízfolyásoknál megállapítható, hogy a mederfenék vonalában magasabb pontok és kimélyedések találhatók. (Kisvízfolyás fenékvonala is fürészfogú.) E kimélyedésekben kisvizek idején is, 10-50 cm mélységű víz található, amely a vízi élővilág számára kedvező életfeltételeket ad. A vízrendezés során, a tervezett fenékvonal alá alakítsunk ki túlkotrással "Bögéket", amelyekben mindig lesz bizonyos vízmennyiség. Vegyük figyelembe a természetes fenék- lépcsőket is, amelyek részben részben a természeti adottságok kihasználásával, részben mesterségesen is előállíthatok. A kő mint természetes anyag, kiválóan alkalmas ily, kisvizeket is szabályozó müvek létesítésére. A Burnót patak (Balatonba torkolló vízfolyás) medrének felső szakaszán a 6.32 ábrán jelzett kis müveket építettünk, amelyek rövid idő alatt (egy év) teljesen besimultak a természetbe, oly mértékben, hogy megtalálásuk sem volt könnyű. Tervezett feladataikat pedig teljes mértékben teljesítették. Ezek a kisméretekkel rendelkező létesítmények a kisvizek levonulását befolyásolják, a nagyobb árhullámok levonulására nincsenek hatással, már középvízhozam levonulása során sem okoznak vízugrást. A természetharmonikus szemlélet alkalmazása végső soron a korábbi tervezési módszertől csak any- nyiban tér el, hogy nemcsak a mértékadó árvízi vízhozamot, hanem az év nagy részében jelenlévő kisvízi vízhozamot is megpróbálja a tervező figyelembe venni. A hossz-szelvény tervezése során figyelembe kell venni a mederszükületeket okozó létesítmények (hidak, átereszek, egyéb müvek) duzzasztása nyomán kialakuló vízszint emelkedéseket, a vízszint töréseknél, változásoknál jelentkező vízszint emelkedéseket. (Egyes esetekben célszerű a hidraulika tantárgyban megismert felszíngörbe számítást is elvégezni.) A belterületeket érintő, átmetsző medreknél, a bevezető, ill. a kivezető mederszakaszoknál az átmenetek kialakításának vizsgálata és tervezése el nem hagyható feladat. (Belterületi mederszakasszal rendelkező kisvízfolyást, a belterületen Ql% - Q3 % -os árvízi vízhozam elvezetésére kell méretezni. Városok esetében a mértékadó: Q, %-os vízhozam.) Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében 31
