Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
5. Vízfolyásrendezés tervezése
5. Vízfolyásrendezés tervezése A számított és tervezésnél alapul vett vízhozam valószínűségével kapcsolatban nem szabad arról megfeledkezni, hogy a matematikai statisztika alapján számított vízhozam, változatlan viszonyokat feltételezve, egy meghatározott valószínűséghez kötött vízhozam érték, amelynél azonban a bekövetkezés időpontjára adat nincs. 5.3. Vízfolyás nyomvonala A vízfolyások nyomvonala kérdését már a geodéziai felmérésnél vizsgáltuk. E fejezetben még néhány szót váltani kell a vízfolyások nyomvonalával összefüggő kérdésekről. Az elmúlt 40-45 év alatt végrehajtott vízrendezéseknél talán a legtöbb kritika a rendezett vízfolyások hosszú, egyenes szakaszokból kialakított szabatos méretekkel jellemezhető, mesterséges csatorna jellegét érte. A medrek korábbi, változatos ívekből és rövid egyenesekből álló, kanyarokkal bőven ellátott mederkép megszüntetését súlyos környezetkárosításnak tekintik. (Más területen vannak hasonló környezet- károsítások, de ezeket nem tűzték tollhegyre.) A hegy- és dombvidéki vízfolyások medreinek kiegyenesítése , azáltal a medrek hossza rövidítése a lefolyó vizek sebesség viszonyait változtatta meg. Megnövekedő sebesség, az egyenes vonalú mederben ugrásszerűen növelte az ún. medereróziós károkat, rézsübeszakadásokat, kimosásokat. A mederrongálódások megakadályozására nagy költség felhasználással, különböző anyagok felhasználásával mederbiztosító müvek épültek (kő, beton, rőzse, műanyagok, stb.) A bevédett medrek azonban így is károsodtak, és a mederfenntartások is bonyolultabbá, költségesebbé váltak. (Betonlap burkolatú mederbe lerakodott hordalék eltávolítása csak kézi erővel hajtható végre, mert a gép megrongálhatja a burkolatot. A burkolat hézagaiba megtelepedett növényzet eltávolítása szint megoldhatatlan feladatot jelent, stb.). A vízfolyások meglévő nyomvonalaiban vannak oly helyzetek, amikor a nyomvonal megváltoztatása, egy-egy átmetszés végrehajtása elkerülhetetlen {...ábra). Előfordul oly eset is, amikor a meder nyomvonala oly mértékben elfajult (Gerence patak ...ábra) amikor is szükségszerű egészségesebb nyomvonal kialakítása. Ily esetekben sem célszerű, hosszú egyenes szakaszok kialakítása. Találkozhatunk oly esetekkel is, amikor a vízfolyás medre valamilyen ok miatt, (pl. régi vízimalmok) nem a völgyfenéken, hanem a völgy peremén helyezkedik el és a völgyfenék elvizesedése oly mértékű, hogy a vízrendezés elkerülhetetlen. Ily esetben felmerül a meder völgyfenékre történő visszahelyezése kérdése. A meder ilyen okok miatt áthelyezését, amely műszakilag ugyan egyértelműen indokolt, csak az érintettek (tulajdonosok, érdekeltek) egyetértésével szabad. Előfordulhat oly eset is, amikor a régi meder is megmarad és a völgyfenéken új, árvízi ill. talajvizet csökkentő meder is kiépült. Ez esetben a régi mederbe a kisvizeket eresztjük be osztómű segítségével. (... ábra) 5.4. Vízfolyás hossz-szelvénye 5.4.1. Hossz-szelvény adatai A geodéziai felmérés alapján készül a vízfolyás hossz-szelvénye. (Hossz-szelvény: a vízfolyás sodorvonalában készített hossz metszet.) A hossz-szelvény készítésénél a magassági értékek, általában 1:100 arányban, a hosszúsági lépték, a vízfolyás hosszától és más egyéb adatoktól függően 1:1000-1:5000 arányban készüljön. (Ezektől eltérően lehet 1:500, de 1:10 000 léptékű is.) Egy a fontos: a hossz-szelvény léptéke olyan legyen, hogy az kezelhető, használható legyen, Leolvasható legyen minden olyan adat, amely a kivitelezésnél, az üzemeltetésnél és az esetleges védekezésnél is szükséges lehet. Legfontosabb adatok:- rendezés előtti fenékvonal- bal parti partéi 30 Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében
