Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)

5. Vízfolyásrendezés tervezése

5. Vízfolyásrendezés tervezése- Feltört kultúrtalaj, erdő 0,07-0,11-0,15- Zárt erdő 0,03-0,04-0,05

Hazai viszonyok között lehetséges szélső értékek dr. Németh Endre szerint:

amax 0,78

r*min “0,11

5.2.4. Várható vízmennyiség számítása

A lefolyási tényezőket a Kenesei táblázat alapján határozzuk meg.

Az összegyülekezési idő számítását (felszíni lefolyás) és Kerley képlettel javasoljuk:

T = 1 . 2 .

ahol: T = összegyülekezési idő terepen (min)

L = terepen mert úthossz (m)

I = terep átlagos esése (dim. nélkül.) n = Manning érdességi tényező (dim.nélkül)

Az "n" értéke:

n

szántó

0,4-0,5

erdő, rét, legelő

0,3-0,4

gyepes park

0,2-0,3

kőburk.

0,15-0,25

beton, aszfalt

0,1-0,15

A mértékadónak minősített vízhozamok számításánál, értékelésénél figyelembe kell venni a mederben történő tározódás tényét is.

5.2.5. Vízhozamok (vízmennyiségek) változásai

A hegy- és dombvidéki kisvízfolyások vízjárásának (vízjárás: vízmennyiségek időbeli változásai) közös vonása, hogy kisvizeik augusztus-szeptember hónapokban, hóolvadásból származó nagyvizeik februármárciusban, a legveszélyesebb nagyvizeik nyári zivatarok idején alakulnak ki. Általában ezek a zivatarok kisvízgyűjtőn (néhány km2-en) alakulnak ki, egy-egy települést, településrészt árasztanak el (pl. 1972. év júliusában Veszprém város környéke, 1975-ben Városlöd). Előfordulnak azonban nagy területekre (néhány ezer km2-re kiterjedő zivatarok is, amelyek eredményeként pusztító árvizek alakulnak ki az adott térség vízfolyásain. Ilyen eseménynek említhető az 1959. évi Veszprém megye nyugati részén (Ajka- Pápa-Városlöd) kialakult zivatar (kb. 2,5 óra alatt 120 mm csapadék), de ilyen jelenség közé tartozik a Szlovákia területén 1998. évben a Tárca vízgyűjtőjén kialakult árvízi helyzet is.

Ezekről tudni kell azt, hogy rendkívül gyorsan alakulnak ki a vízfolyások vízgyűjtőjéhez viszonyítva hatalmas vízhozamok, amelyek végigpusztítják a vízgyűjtő völgyeit, településeket, utakat, közmüveket tesznek tönkre és sajnálatosan emberi életeket is követelnek.

A vízhozamokat, különösen a szélső értékeket, ugyanabban a szelvényben különféle tényezők is befolyásolják. (Pl. lefagyott területre hulló h = 20 mm csapadékból származó árhullám nagyobb vízmennyiséget jelent, mint ugyanarra a vízgyűjtőre májusi időben lehulló h = 20 mm.

Az árvízi vízhozamok értékeit, a terület vízrendezettsége jelentősen befolyásolja. Rendezett, kiépített vízrendszer esetén, az árvizek levonulása időben gyorsabb vízhozamok nagyobbak lesznek. (Rendezetlen állapotban a vizek az árterületen szétterülnek, lefolyási idejük megnövekedik, az árvízi csúcsvízhozamok kisebb értékűek lesznek.)

Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében

29