Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
4. Alapfogalmak
4. Alapfogalmak 4.5.4. A vízfolyások műtárgyai Műtárgy ember által, valamilyen cél megvalósítására a vízfolyás medrébe vagy a medret érintő területen megépített létesítmény. Műtárgyak lehetnek:- fenéklépcsök- duzzasztók (zsilipek)- burkolatok (kő, beton, rőzse, műanyag, stb.)- hidak, átereszek- egyéb müvek (pl. vízbevezetések, torkolati müvek, stb.)- vízmérő műtárgyak- gázlók- egyéb müvek 4.5.5. Nyomvonal A vízfolyás nyomvonala alatt, a vízfolyás terepen elfoglalt helyét értjük. A vízfolyás a völgyben általában a mélyvonulatban helyezkedik el, de előfordulhat elsősorban emberi beavatkozás eredményeként, a mélyvonulattól eltérő mederelhelyezkedés is. A vízfolyás a terepesés függvényében, általában három részre osztható: alsó, középső és felső szakaszra. Alsó szakasz a befogadó vízfolyás előtti mederrész, a legkisebb eséssel, esetleg kanyargós nyomvonallal, hordalék lerakódásokkal. Középső szakaszon általában beágyazott, talajtól függően, egyensúlyi meder alakul ki. Felső szakasz a vízfolyás legnagyobb esésű mederrésze, mélyülő, esetenként "V" alakú berágódással. A felső szakaszról való kilépésnél általában hordalékkúpok jönnek létre. Az alsó-, felső- ill. középső szakasz elhatárolás vagy megkülönböztetés csak nagy általánosságban fogadható el. A gyakorlati példák azt igazolják, hogy egy-egy vízfolyás estében, a lejtésviszonyoktól függően több mederrészen lehet alsó- vagy felső szakasz jelleg. A Bakony hegység északi részén lévő Gerence patak esetében például a nagyesésü hegyvidéki szakaszt rendkívül kanyargós, de ugyanakkor 3-5 méter mély, függőleges rézsűkkel rendelkező mederszakasz követte. A kanyarokkal elfoglalt sáv 80-100 m szélességű. A vízfolyás alsó szakaszán viszont mind a meder nyomvonala, mind a keresztszelvények inkább középszakasz jellegűek. A Balatonba torkolló Burnót patak esetében a torkolat előtti kb. 50-70 m hosszúságú alsó szakaszt kb. 1 km hosszú 1 = 11 %-os esésű felső szakasz jellegű meder követi, majd kb. 2 km I = 0,2 %-os esésű ismét alsó szakasz jelleg után 3 km középső szakasz után ismét felső szakasz jellegű meder található 4.5.6. Vízfolyások egyedi adottságai A vízfolyások összehasonlítása, azonosságok megállapítása, törvényszerűségek megfogalmazása rendkívül nehéz. Minden vízfolyás egyedi sajátosságokkal rendelkezik. Ezért bármilyen, a vízfolyás életében történő beavatkozás előtt részletesen meg kell ismerni a vízfolyást, a vízgyűjtőterületét, a vízfolyásra vonatkozó valamennyi adatot be kell szerezni. 4.5.7. Vízmennyiségek Kisvízfolyásokon lefolyó vízmennyiségek rendkívül szélsőséges hatások között Q = 1 I /sec-tól az 50 000-100 000 l/sec között változhat. Egy-egy zivatargóc esetén a vízfolyásokon rendkívüli vízmennyiségek vonulhatnak le. A vízfolyások medre általában a kis- és közepes vízmennyiségek levezetését biztosítják. A vízfolyások árvizei az esetek nagy részében a vízfolyások árterületén vonulnak le. Árterületnek azt a völgyfenéki területet nevezzük, amelyet a mederből kilépő árvíz eláraszt. Az árterület mérete, a vízfolyás árvízének mennyiségétől függ. A Q 10 %-os árvízhez tartozó árterület nyilvánvalóan kisebb mint a Q 1 %-os árvízhez tartozó terület. Árterületnek általában a Q 1 %-os árvízhez 18 Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében
