Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
4. Alapfogalmak
4. Alapfogalmak tartozó területet tekintik. A II. világháború előtti időkben az árterületet helyrajzi számonként nyilvántartották. 4.5.8. Vízmosások ft vízmosások a Ubqv- és dombvidék! villogok különíts ft Vilmosok mi te Mában laza, elsősorban lösz vagy homokos talajokon, vagy terepesésű lejtőkön alakulnak ki A vízmosások medre több méter mélységet is (akár 10-15 m-t) elérhet. Medrek rézsüvei, függőleges vagy alámosott partokkal rendelkeznek. Időszakos, de esetenként állandó vízfolyás is lehet, ha a vízmosásban lévő forrás vize biztosítja az állandó vízfolyást. A vízmosások általában kis vízgyűjtőterülettel rendelkeznek. A vízmosás felső szakaszát, ahol jelentős a berágódás, katlannak, a katlan alatti szűkületet toroknak, a torok alatti hordaléklerakódást hordalékkúpnak nevezzük. Külön névvel illetjük a vízmosás hegy felöl felső végét, amelyet "fej" megjelöléssel szoktunk jelölni. A vízmosás kialakulhat egy nyomon, de az esetek nagyobb részében több ágú vízmosással találkozunk (5.4. ábra). A vízmosások kialakulásában az emberi tevékenység is közreműködik (talajmüvelés, közlekedés, stb.) A mezei mély utak mindegyike vízmosás jellegű. 4.6. Hidraulikai alapadatok Hidraulikai számításokat végzünk a vízfolyás medrében, műtárgyaiban átfolyó vizek sebességi és mennyiségi értékeinek ill. ezekkel összefüggő paraméterek meghatározására, a Hidraulika tantárgyban megismertek szerint. Hegy- és dombvidéki vízrendezésben leggyakrabban megjelenő mennyiségek: Keresztmetszeti alapdatok: fenékszélesség, vízmélység, rézsűhajlás 5.5. ábra. Vízszín esés: két adott távolságra lévő keresztszelvényben, ugyanazon vízmennyiséghez tartozó vízállások magasság-különbségének és a távolság hányadosa/Dimenzió: nevezetlen szám, de az értelmezése: 1000 m-re eső magasság-különbség "m"-ben kifejezve 5.6. ábra Fenék esés. a vízfolyás két adott szelvénye fenékpont magasság-különbségének és a keresztszelvények távolságának hányadosa. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a számításoknál a vizszíneséssel kell számolni. 5.6. ábra Vízsebesség: az egyes vízszálak (lamináris mozgás) időegységben (m/sec) megtett útja. Középsebesség: adott vízállásnál a szelvényben a vízszálak sebességének átlaga Vízhozam: (vízmennyiség) adott szelvényben időegység alatt (m3/sec) átfolyó vízmennyiség. Nedvesített terület. 5.7. ábra (F) alapján, a meder méreteiből számítható, a vízmélység függvényében. Dimenzió: m2 Nedvesített kerület: 5.7. ábra (K) alapján számítható. Dimenzió: m Hidraulikus sugár, a nedvesített terület és a nedvesített kerület hányadosa (R) Érdességi tényező: a mederrézsű és a mozgó víz közötti kapcsolatot (súrlódás) jellemző szám. 4.7. Talajmechanikai alapadatok A vízrendezési feladatoknál szükséges, hogy a rendezésre kerülő vízfolyás völgyének talajmechanikai ismeretekkel is rendelkezzünk A talajféleségek sorában másként kell kialakítani a müveket a homok, a kavics, a lösz, tőzeg vagy az agyagtalajokban. Hazánkban a vízfolyások völgyeiben a talajok nem homogén, hanem réteges szerkezetűek (homok-kavics-agyag talajok rendkívül változatosan jelennek meg). Ezért a meder keresztszelvények kialakításánál, de különösen a műtárgyaknál feltétlenül szükséges a talajmechanikai adatok megismerése Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében 19
