Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
4. Alapfogalmak
4. Alapfogalmak 4.5. Vízfolyások medre és jellemzői megnevezései 4.5.1. Meder és jellemzői Meder: a völgyfenéken, az átlagos térszín alá bemélyült, természetes víz által kialakított terepalakulat, amelyben a vizek változó vízmélységgel és mennyiséggel folynak le. Ismeretesek az ún. függömedrek is, amelyek a víz által szállított és lerakott hordalékon, az átlagos térszín fölött alakulnak ki. A természetes medrek mellett, az ember is létrehozott és hoz vizek vezetésére alkalmas, kisebb és nagyobb medreket (Pl. malomcsatornák, öntözőcsatornák, hajózásra alkalmas csatornák, stb.) A mederre jellemző: a meder hosszirányára merőleges keresztmetszete és hossz-metszete (hosszszelvénye). A meder fő részei: (5.3. ábra)- mederfenék- mederrézsű- rézsű korona (partéi)- rézsű láb- depónia- padka A mederfenék kiemelten fontos része a sodorvonal. A vízfolyások medrére a változatosság a jellemző. A mederre "jellemző" méretek csak nagy általánosságban határozhatók meg. A meder méretei elsősorban a rézsűk egy-egy árhullám levonulása hatására is megváltozhatnak. A rézsűk az enyhe dőléstől, az alámosott patakig változhatnak. A meder a dombvidéki kisvízfolyásoknál, a természeteshez közeli állapotban, parabolához hasonlítható alakzat, ahol a sodorvonal a meder legmélyebb pontját adja. 4.5.2. Mesterséges medrek A mesterségesen kialakított medrek, az ún. trapéz szelvényű medrek, amelyeknél a fenék elméletileg meghatározott vízszintes szélességű sáv, a rézsűk meghatározott dölésüek. A földmedreknél azonban a tervező által meghatározott és kivitelezett keresztmetszeti paraméterek csak nagyon ritkán maradnak meg A meder tervezett keresztmetszetét az esetek nagy részében csak költséges mederbiztosítási beavatkozásokkal lehet biztosítani. A keresztmetszet jellemző része a sodorvonal. A sodorvonalban mérhető a legnagyobb vízsebesség, a legnagyobb vízmélység. A sodorvonal nem a meder elméleti középvonalában helyezkedik el, hanem hol a jobb parthoz, hol a bal parthoz van közelebb, csak átmeneti szelvényeknél található a meder középvonala közelében. A sodorvonal helyzetét, kis és középvízi vízmennyiségek levonulása során egy-egy bedőlt fa, nagyobb kö is megváltoztathatja. A sodorvonal változása alakítja ki végső sorban a meder ívekből és rövid egyenesekből álló nyomvonalát. 4.5.3. Meder növényzete A meder keresztmetszetében természetes úton telepedett fák és bokrok találhatók. A fák gyökérzetének hatása jelentős a keresztszelvény kialakításában. Az állandó kisvíz felett kialakult gyepszőnyeg rézsűt védő hatása is jelentős. A vízfolyások medrét követő fák közül az égerfák emelhetők ki, amelyek gyökérzete fogja fel a vízfolyás rézsűje elleni támadásait. Az égerfa mellett a fűzfélék jelentik a vízfolyás másik meghatározó fafajtáját, nem hanyagolható el a nyárfák szerepe sem. A kisvízfolyások medrében gyakran található elkorhadt, bedőlt fűzfa maradvány, elöregedett, meder- bedölt égerfa azonban nem látható-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ő-----f ^---1—fj------Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében > <7 ^ 17
