Kalapis Zoltán: Régi vízivilág a Bácskában és Bánátban (Forum, Újvidék, 1993)
Beszédes József, az „ébredező” korszak inzsellére
B eszédes József, a reformkor nagy vízépítő mérnöke és műszaki írója igen sok újabb forrás szerint 1786. február 12-én született Kanizsán. Ez az adat azonban téves, s minden jel szerint Sárközy Imrétől, az ismert vízépítés-történeti kutatótól ered, aki 1895-ben egy cikkében, majd Régibb vízimérnökeink életéből című, 1897-ben megjelent könyvében is ezt közli a következő megjegyzéssel: „születési idejét fia, Beszédes Frigyes honvédalezredes adta meg hitelesen”. Ez a dátum került aztán a Révai lexikonba, az Üj magyar lexikonba, erre hivatkoznak még a legújabb tudományos munkák szerzői is, ezt az évszámot vésték siófoki szobrának márvány talapzatára, amely az ottani Beszédes-múzeum előtt áll. Az történt tehát, hogy a születési évet másodközlésből, a hozzátartozó emlékezete alapján állapították meg, s nem közvetlenül, a forráskutatások alapján. Orosz János, a kanizsai anyakönyvi hivatal vezetője ismeri az időpont körüli zűrzavar sok részletét, s már ezért is készségesen veszi elő a korabeli anyakönyvet, amelyből kiolvasható, hogy Beszédes József egy évvel és egy nappal később született: 1787. február 13-án. Ezt a dátumot közli egyébként Beszédes önéletrajza, a Pallas lexikon, újabban az Életrajzi lexikon, s a helyes születési évszámot vésték Beszédes egy másik mellszobrára, amely a szarvasi Körös-pard sétányon látható. A kanizsai anyakönyv azonban nemcsak a születési év körül keletkezett zavar eloszlatására alkalmas, hanem új felismeréseket is kínál. Így megtudhatjuk, hogy a neves vízimérnök teljes neve Kiss Beszédes József volt. A kettős családi név egyedül nála fordul elő, a hét Beszédes gyerek közül a harmadiknál. Az előbb született testvéreit Kiss néven jegyezték be az anyakönyvbe, a később született testvéreit pedig már csak Beszédesként. Mi ennek a magyarázata? A titok nyitját alighanem egy másik, a helyi plébánián található házassági anyakönyv fedi fel. Ebből kitűnik, hogy Beszédes szülei — Kiss Mátyás (Mathias) és Fancsali Ilona (Helena) - 1783. január 8-án kötöttek házasságot. Itt tehát még nincs említés a másik névről, amiből minden bizonnyal az következik, hogy az eredeti családi név Kiss lehetett, a Beszédes pedig csak ragadványnév; így különböztették meg a nagy számban élő többi Kisstől. Egy 1790-ből származó adókönyv szerint heten voltak. Ha ez a feltevés helyes — márpedig igen valószínűnek tűnik -, akkor a kanizsai anyakönyvek nagyon érdekes és ritka írásos bizonyítékai annak, hogy egy ragadványnév hogyan vált hivatalos családi névvé. Miért alakult át a gyakori Kiss név éppen Beszédessé? Alighanem erre a kérdésre is választ lehet adni. Beszédes szavunkkal az olyan embereket szoktuk megjelölni, akik sokat tudnak beszélni, azaz a közlékenyeket, a bőbeszédűeket. Nos, Beszédes Mátyás pont ilyen ember lehetett, ilyen természetű képességének köszönhetően lehetett és maradhatott hosszú 29
