Kalapis Zoltán: Régi vízivilág a Bácskában és Bánátban (Forum, Újvidék, 1993)
Öt régi torontáli vízimérnök
inkább csatolja vissza Magyarországhoz, állítsa vissza a megyéket, mert ezzel az államjövedelmek beszolgáltatása meggyorsul, a kincstári javadalmak pedig megnövekszenek. Az érvelés, úgy látszik, hatott, mert 1778-ban megszületett a döntés: a bánság területén megalakultak Toron tál, Temes és Krassó vármegyék. Torontál vármegye első tisztikara 1779 júliusában lépett hivatalába, az elöljárók között van „Baiglia Ferenc mérnök és hídfelügyelő”, azaz az első torontáli megyei inzsellér. Köz- vedenül utána lép a megüresedett főhivatalnoki helyre Spatzek János. Mit csinált egy megyei mérnök a század végén, milyen teendői voltak? Mit mondanak erről a vaskos megyei jegyzőkönyvek? Már említettük, hogy a zsombolyai uradalom nagyszabású vízrendezési munkákba fogott a XVIII. század vége felé Működése ellen azonban panaszt emelt a vármegyénél „Cser- novics Páll Maly Oroszin birtokosa”, azaz Kisorosz ura, azzal az indoklással, hogy a „Maly Oroszin Pusztán levő víz Csekonics óbester úr által lett elrekesztése kárt okozott Mály Oroszinnak és Tóba Camerális Pusztának, de más körül-belül lévő vidéknek is”. A vármegye 1792. november 29-én „Spatzek földmérőt” küldte ki a Csekonics-féle töltések felülvizsgálására és a kár felbecslésére. Az évben Törökbecse „postai állást”, „posta-stációt” kapott. Az ezzel kapcsolatos fölmérő munkák elvégzésére ugyancsak Spatzek kapott megbízást. A Bega örökös gond minden Torontál megyei mérnöknek. Ha nem is minden évben, de gyakran kilép medréből, árterületéről. 1796 tavaszán jelentette a vármegyének Spatzek János „ingénieur”, hogy a Bega nemcsak a Párdány—Törökbecse közti utat zárta el, „de sokezer szesszionális földjét a szegénységnek víz alá tette, és a legrtyomorúságosabb állapotba helyeztette”. 1798. december 20-án a helytartótanács „a Bánátusi fő Hadi Igazgatás” jelentése alapján neheztelését fejezte ki a megyei hatóságnál a Bega eliszaposodása miatt, s követelte, hogy „azon akadályokat, melyek a Bega folyón a hajókra nézve magukat előadták”, takarítsák el, s általában „a Bega folyásának jobb karban helyeztetése” érdekében tegyenek meg mindent. Ez a munka is Spatzekra várt, s persze a megye behívott parasztjaira, jobbágyaira. Mindennapi elfoglaltsága mellett Spatzek évekig szorgalmasan dolgozott az egyik életműnek is nevezhető munkáján: a megye vízrajzi térképén. 1790 és 1796 között készült el vele, 1:140 000 léptékben. Fodor Ferenc A magyar vízimérnököknek a Tiszavölgyben végzett felmérései és azok eredményei című, 1957-ben megjelent munkájában úgy tartja számon ezt a lapot, mint Torontál vármegye „legszebb és legrészletesebb kéziratos térképét”. Kortársai is tisztelettel hajoltak meg hozzáértése előtt. Egy 1799. február 20- án keltezett jegyzőkönyvi bejegyzés szerint Spatzeknek „az egész vármegye fekvéséről és helységeiről legnagyobb localis tudománya vagyon“. Életrajzi lexikonunk szerint Spatzek János a XIX. század első felében halt meg. A megyei jegyzőkönyv alapján ezt a dátumot úgy-ahogy pontosítani lehet. 1801. január 26-i dátummal közli, hogy „...a meghalt Spatzek János földmérőnek helyébe... Fischer Józsefet” nevezte ki a vármegye. Tekintettel az ügyintézés lassúságára, jeles vízimérnökünk halálát elég nagy biztonsággal tehetjük az 1800-as év végére. * A régi vízimérnökök biográfiája gyakran hiányos — részben az adatok elégtelensége, részben a kutatók érdektelensége miatt —, a torontáliaknál pedig, mint tapasztalhattuk is, szinte szabályszerűen hézagos, úgyhogy csak a legritkább esetben lehet életük fonalát követni a születéstől a halálig. 14
