Kaján Imre (szerk.): Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

19. KOSSUTH LAJOS LEVELEI ISMERETLENHEZ A PESTI ÁRVÍZ UTÁNI ÚJJÁÉPÍTÉSEK ÜGYÉBEN

1 Levéltöredék. B. Mart. 25. - 1838. „A vagyonbeli egyes károk tömege egészben kipótolhatatlan. De a Kormány gondoskodása, s egyesek jótevősége sok sebre nyújthat írt, s nem kétlem, fog is nyújtani. Kettőztetett ipar is sokat helyre hozhat, de ismét szükséges közgondoskodással azon lenni, hogy hasonló csapások ellen biztosíttassék ezen kettőztetett ipar gyümölcse, különben kételkedem, lesz é elegendő rugó az ipar kettőztetésére. Igaz ugyan, hogy az emberi nem egyik sajátsága veszély múltával, a veszély visszakerülésétől nem tartani, s ezen ösztönnél fogva (mellyet nem tudom átok, vagy inkább talán áldás gyanánt kapott a természettől) kalibáját mellyet ma a szélvész elsodort, holnap ismét ugyan azon helyre szokta építeni. Lisabonnak felét halomra dönté a földingás; — ismét felépült, — igaz hogy lakni csak kellett valahol az embereknek; s földingás ellen a Cintrai hegy oldal szint oly bizonytalan, mint a Tájó partja, — de nem úgy a vízáradat ellen; — de mégis meglehet nem idegenkedik el senki a pesti lakástól, pesti építéstől, pesti házbirtoktól; mert hiszen a Sárai lakosokat évenkint kiönti a Bodrog lakjaikból, még sem volt képes Lónyai őket rábírni, hogy följebb épüljenek; — a Pozsony, Mosony vgyei helységek többnyire úgy építvék, hogy a náddal fedett házak egymáshoz vannak ragasztva, a fedeles kapu által, mellyet szérűnek használnak; ha tehát tűz üt ki, többnyire az egész utsza végig ég; s mégis lehetetlen őket más nemű építésre bírni; — meglehet tehát mondom, hogy minden biztossági gondoskodás nélkül is hajlandók volnának szegény kárvallott pogártársaink a 2281 összeomlott házat újra fölépíteni; — annyi azonban bizonyos, hogy valamint eddig alig volt biztosabb és nagyobb hypotheca hazánkban mint egy pesti ház; úgy most egynehány évig legalább, míg a rettegés emléke friss marad, ha a város bátorságosítására, nyomban és haladék nélkül lépések nem tétetnek, s ez által a köz bizodalom a pesti ház hypothecalis biztossága iránt nem élesztetik, minden ép ház 20-30 pfentumot veszít becséből, az összedűlt házak helyei, kőromjaikkal pedig a nyereségre is de főkép biztonságra tekintő hitelező szemében alig érnek valamit. — Ellenben ha látja a világ hogy erős akarattal páros gondoskodás indul őrizni a jövendőt; ugyan azon össze dült házromok az üres házhely, s az építési szándék ismét teleges vagyon fokára lépnek, és a károsodottak ön magokban nagyobb ipar tőkét találnak fel, mint mellyet akár milly nagyszerű közös segedelem nyújthatna. De végre a szerencsétlenség a melly Pestet éri; az egész nemzetet éri. Pest a nemzeti kereskedésnek ütere, szíve; ha Pest sülyed, a nemzet materiális jóléte sülyed; Pestnek jövendője továbbá még a nemzeti kereskedés körén túl is szép kilátású, mert fekvése ifiu pezsgő ereje, s világ kereskedési tekintetben már is fontossága azon szerepet látszanak számára kijelelni, hogy azon évről évre nevekendő élénk kereskedésnek, melly az európai vasutak a Duna-majnai csatorna a Dunának előbb utóbb elkövetkezendő szabályozása, a keletnek csírázásba induló civilizatioja következésében a közép Európa s a kelet között csalhatatlanul kilátásban van; ennek mondom Pest fő rakodó helye (Stappelplatz) legyen. - De erre a városnak s vele a raktáraknak biztossága múlhatatlanul megkívántatik. — Károlyvára azon kedvező ponton fekszik, hol a Duna Dráva-Kulpai vízúton jöhetett áruknak tengelyre kell rakatniok, hogy Trieszt, vagy a magyar tengerpart felé tovább mehessenek; még is soha sem emelkedhetik fontos rakhely fokára, miért? csak azon egy kisded okból, mivel várnak tekintetvén a várerősítési tudomány nem engedi, hogy a Strageliecus sugár (rayon) körében kőépületek emelkedjenek; a kereskedők tehát deszka raktárakra szorulván nem igen hajlandók nagy mennyiségű árut veszélyeztetni. Igy lesz Pesttel, ha az ország nem gondoskodik ezt biztosítani; s a világ kereskedésbe Pest iránt azon bizodalmat visszacsepegtetni, melyet az 1838-ki martius megcsök-