Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - III. A vízrendezés fejlődése és szükségessége
52. ábra. A Rozmberk halastó (Csehszlovákia) (Az elöntött terület normális üzem esetén 490 ha, a legnagyobb duzzasztáskor 721 ha, a normális tározótérfogat 7 millió m3. A VSZ Meliorációs Tanszékének gyűjteményéből.) építettek árvédelmi töltéseket. Kelet-Szlovákia vízfolyásai, az Ondava, a Bodrog és a Tisza mentén 1845-ben kezdtek árvédelmi töltéseket építeni. Az árvédelmi töltések építésével kapcsolatosan megkezdték a mocsarak és az elvizenyősödött területek rendszeres lecsapolását. Az első ilyen jellegű, egyszerűbb munkát 1835 -í- 1840 közötti években az Elba völgyében, nagyobb méretekben 1847-ben Roudnice közelében végezték. Az 1840 -S- 1860 közötti időszakban Treboií, Zamberk, Náchod, Chocen környékén és másutt már lecsapolt területek voltak. Nagyon gyorsan terjedt a talajcsövezés alkalmazása. Ezeket a munkákat először az úgynevezett hannoveri talajcsövező mesterek végezték, azonban csakhamar bekapcsolódtak a munkába a csehszlovák szakemberek is. Közülük különösen F. VACLAVÍK tűnt ki, aki 1863-ban az O rjhování (Az árkolásról) és 1869-ben a Meliorace (Melioráció) című első cseh nyelvű, meliorációval foglalkozó munkákat írta. A vízrendezés és az egyéb meliorációs munkák, különösképpen az öntözés jogi alapját a volt Osztrák—Magyar Monarchia — amelyhez akkor Csehszlovákia is tartozott — vízjogi törvényei alkották. Az 1869. évi országos, valamint az egyes részletekre vonatkozó, 1870. évi tartományi vízjogi törvény tette többek között lehetővé, hogy Csehszlovákiában árvédelmi, vízrendezési vagy öntözési munkálatok elvégzésére vízitársulatokat hozzanak létre. A folyószabályozási, valamint a meliorációs munkák céljaira a vízitársulatoknak, a községeknek és a járásoknak nyújtandó állami támogatás kérdését az 1884. évi országos meliorációs törvény oldotta meg. Szlovákia területén a megfelelő magyar törvények, mindenekelőtt az 1885. évi XXIII. törvénycikk, az úgynevezett vízjogi törvény volt érvényes. Mindezeket a törvényeket 1918-ban Csehszlovákia átvette, és folytatta a meliorációs munkálatok segítésének és alapjaik biztosításának hagyományát. Ezt fejezte ki elsősorban az 1931. évi 49. törvény, amely a meliorációs munkák állami alapjainak biztosí91
