Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - III. A vízrendezés fejlődése és szükségessége
tásáról intézkedett. Ez a törvény már régen érvénytelenné vált, azonban még a közelmúltban is érvényesek voltak a fentebb említett vízjogi törvények: Csehország területére a 305/1942 Sb. számú kormányrendelet értelmében a 71/1870. számú cseh vízjogi törvény, Szlovákia területére pedig az 1913. évi törvénycikkel kiegészített, már említett 1885. évi XXIII. törvénycikk, a magyar vízjogi törvény. Az új csehszlovák vízgazdálkodási törvényt 1955-ben adták ki 11 Sb. számmal. Ez az alapja a vízjogi engedélyezéseknek, valamint irányelve az összes vízgazdálkodási és ezen belül a meliorációs munkálatoknak (XX. 4. fejezet). A meliorációs munkálatok fejlődését nagyon kedvezően befolyásolta Csehország Mező- gazdasági Tanácsának Műszaki Irodája. Ezt az irodát már 1883-ban létrehozták, és egészen 1928-ig működött. Ez az iroda képezte a legjobb Csehszlovák meliorációs mérnököket. Korábban ennek az irodának munkatársa volt a prágai Műszaki Főiskolán a melioráció tantárgyát először előadó ing. K. VOSYK professzor, továbbá a csehszlovákiai tudományos talajtan megalapítója, prof. dr. A. SLAVÍK és a világszerte ismert nevű talajtudós, prof. ing. J. KOPECKY. Ennek az irodának egy másik munkatársa, ing. R. SANTRŰCeK már 1904-ben, elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy Csehszlovákia területére általános vízgazdálkodási tervet kell kidolgozni, helyesen ítélve meg, hogy ez az alapfeltétele a meliorációs és az egyéb vízgazdálkodási munkálatok eredményes elvégzésének. A meliorációval foglalkozó szakemberek képzése céljából a prágai Műszaki Főiskolán 1906-ban, a brnóin 1909-ben önálló kultúrmérnöki szakot létesítettek, 1920 óta Brnóban az építőmérnöki szak vízgazdálkodási és kultúrmérnöki tagozatán képezik a meliorációs szakembereket. Szlovákiában ezt a szakot 1938-ban Pozsonyban, az akkor alapított Műszaki Főiskolán hozták létre. Ennek a szakterületnek első professzora Prágában prof. ing. dr. h. c. J. V. HRÁSKY és prof. ing. dr. E. THOMA, Brnóban prof. ing. V. HLA- VINKA, Pozsonyban pedig prof. ing. S. BELLA akadémikus volt. Az utóbbi időben a Prágai, a Brnói és a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola agronómiái karán létesítettek meliorációs szakot. Ezen a szakon képezik a meliorációs szakembereket. Az alacsonyabb képzettségű dolgozók a mezőgazdasági középiskolákban szerzik meg a meliorációval kapcsolatos ismereteket. Ha a Csehszlovákiában ez ideig végzett meliorációs munkák terjedelmét tekintjük, látjuk, hogy a legtöbb munkát a vízrendezés területén végezték. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy nagyon sokszor a vízfolyások szabályozásával kapcsolatosan végeztek vízrendezéseket, másrészt pedig azzal, hogy sok esetben a vízrendezés teremti meg a további szükséges meliorációs munkálatok, különösképpen az öntözés, valamint a talaj termékennyé tételének alapfeltételeit. A vízrendezés összesen 849 000 hektár mezőgazdaságilag művelt területet érint. Ennek mintegy 41%-án csatornák és árkok, 59%-án talaj cső-hálózatok alkalmazásával végezték a vízrendezést. Az ármentesített területek nagysága jelenleg mintegy 250 000 hektár. A vízrendezés által érintett legnagyobb összefüggő terület a Nagy-Duna és a Kis-Duna között, a Dél-szlovákiai-síkságon fekvő, 164 000 hektár kiterjedésű Csallóköz. Ebből árvédelmi töltésekkel 137 000 hektárnyi területet ármentesítettek (53. ábra). Hogy a belvizeket magas dunai vízállások idején a Dunába emelhessék, a vízrendezés során hét szivattyútelepet építettek. A szivattyú- telepekbe 12 szivattyút szereltek. Ezek teljesítőképessége összesen mintegy 92
