Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - III. A vízrendezés fejlődése és szükségessége
(VIII. 1/a fejezet), kedvező körülmények között pedig esetleg közvetlenül a vízrendezés céljainak elérésére telepítenek erdőket (II. 1/a fejezet). Azt, hogy a vízrendezési feladatokat a talaj termékennyé tételével összefüggő egyéb feladatokkal együttesen kell megoldani, legjobban az eddigi gyakorlati tapasztalatok bizonyítják. Ezek szerint a vízrendezés számottevő hiányosságokkal es karokkal járt akkor, amikor a talaj termékennyé tétele céljából végzett egyéb beavatkozásokat nem vették figyelembe. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a tervezett vízrendezés feladatait minden esetben együtt oldják meg mindazokkal a feladatokkal, amelyek a talaj termékenységének biztosítása és fokozása céljából szükséges beavatkozásokkal függenek össze. Ennek a megoldásnak alapadata a talaj termékennyé tétele céljciból végzendő beavatkozások általános terve. Ez feltünteti a talaj termékennyé tételére végzendő munkálatok jellegét, terjedelmet es időbeli ütemezését, és biztosítja tervezésük és elvégzésük legszorosabb egybehangolását. Emellett mérlegelni kell a területi tervezés követelményeit is, mert a vízrendezés által érintett területeken tervszerűen létesíthetők települések, ipartelepek, és építhetők mezőgazdasági vízgazdálkodási és egyéb létesítmények (40. ábra). III. A vízrendezés fejlődése és szükségessége A vízrendezés fogalmáról és feladatairól alkotott általános képet kiegészíti a vízrendezés történelmi fejlődésének és helyzetének áttekintése. Eközben különös figyelmet fordítunk a csehszlovákiai vízrendezések szükségességére és történelmi fejlődésére. u 1. A vízrendezés történelmi jejlődésének áttekintése A vízrendezés nem újkori szakterület; már a legrégibb történelmi időkben végeztek víz- rendezési munkálatokat. Ezek az ókori vízrendezési létesítmények azonban az idők folyamán legnagyobbrészt elavultak, megsemmisültek, azonban ma is figyelemre méltók, minthogy azt bizonyít ják, hogy az akkori nézetek a vízrendezésről és általában a meliorációról igen tejlettek voltak. A középkorban a vízrendezésre már kisebb figyelmet fordítottak, azonban például Hollandiában, Flandriában (a mostani Belgiumban) és másutt abban a korban is építettek árvédelmi töltéseket, és lecsapoltak mocsarakat. A vízrendezési technika újkori fejlődése azonban csupán a múlt században kezdődik, és széles területen főképpen napjainkban terjed el. a) Ókori vízrendezési létesítmények A legrégibb emberi kultúrák azoknak a nagy folyóknak — a Tigrisnek és az Eufrátesznek, a Nílusnak, a Huanghonak, a Csangcsiangnak (Jangcenak) és az Indusnak —- a völgyében keletkeztek, amelyek áradásaikkal termékeny, azonban gyakran vízjárta és mocsa79
