Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - II. A vízrendezés módszerei és módszertana
lesz szó (XXIII. 3. fejezet). A vízrendezést követő mezőgazdasági munkák csoportjába lényegében a vízrendezés által érintett területek rendezése, a talaj szerkezetének megjavítása, humusztartalmának, tápanyagállományának növelése, a talaj megfelelő megmunkálása, a termesztett növények célszerű megválasztása, ápolása stb. tartozik. Ezeknek a vízrendezést követő mezőgazdasági munkáknak elvégzése után kerül sor a helyi viszonyoknak és egyúttal a vízrendezés által érintett területen levő talajok megjavított vízháztartásának megfelelő szokásos mezőgazdasági munkákra (VIII. 1/b fejezet). A talajt termékennyé tevő erdőgazdasági beavatkozások közül a vízrendezés szempontjából nagy jelentőségük van a védőerdőknek. Ezeket vagy erdősávokként, vagy—főképpen lejtőkön—nagyobb területre kiterjedően telepítik. Az erdők telepítésével megjavítjuk a csapadékvíz lefolyási viszonyait, és kedvezőbbé tesszük a talaj vízháztartását. Mindkét hatás nagyon kedvező a vízfolyások vízjárásának kiegyenlítése és az elvizenyősödött területek elöntések elleni védelme szempontjából. Ezért az erdőgazdasági munkálatok fontos szerepet játszanak a vízrendezés által érintett területek külvizek elleni védelmében 78 40. ábra. Lecsapolt mocsár helyén létesült település (A svájci vízrendezési munkálatok által érintett terület részlete.) A Mező- gazdasági Főiskola (VSZ) Meliorációs Tanszékének gyűjteményéből
