Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - II. A vízrendezés módszerei és módszertana
munkálatok a vízrendezés és a mezőgazdasági vízgazdálkodás egyéb módszereinek követelményeihez igazodnak. Ugyanígy össze kell hangolni a munkákat a duzzasztóművek létesítésekor is. Ugyanis a'duzzasztóműveket a szükséges vízrendezés figyelembevételével úgy kell tervezni, hogy a vízfolyások nagyvizeinek levonulását ne nehezítsék, hogy a fel vízi szakaszon a duzzasztás következtében a talaj ne vizenyősöd] ön el, valamint hogy a vízelvezető hálózatok vizének továbbvezetését ne akadályozzák. A megfelelően választott, legcélszerűbben mozgó gátaknak (38. ábra) meg kell javítaniok a vízfolyás vízmozgási viszonyait, kedvező szinten állandó- sítaniok kell a talajvízszínt, és főképpen a megfelelő esésviszonyok létrehozásával meg kell könnyíteniök a vízrendezési munkálatokat. Ugyancsak figyelembe kell venni a vízrendezés igényeit a hajózás, a vízerő- hasznosítás, valamint a vízellátás céljaira létesített csatornák tervezésekor is. Ugyanis ezeknek nem megfelelő helyszínrajzi vagy magassági elrendezése, vagy nem megfelelő megépítése elvizenyősödést okozhat. Megfelelő körülmények esetén viszont ezek a csatornák célszerűen betölthetik a vízelvezető hálózatok főgyűjtőjének vagy befogadójának szerepét. A vízelvezető csatornák hálózatát Hollandiában, Belgiumban és másutt is a hajózás céljaira is használják. A vízrendezési munkálatok jelentős létesítményei közé tartoznak a tározók is. Ezek létesítésének célja a vízfolyások vizeinek visszatartása vagy tározása. A visszatartó medencék a lejjebb fekvő területeket védik az árvizektől, és ezért közvetlen vízrendezési jelentőségük van (VIII. 2/b fejezet). Vízgazdálkodási szempontból azonban előnyösebbek a tározómedencék. Ezeket rendszerint nagy 38. ábra. Táblásgát (Csehszlovákia. Melioráció céljából épített duzzasztómű a Morva folyón.) A Mezőgazdasági Főiskola (VSZ) Meliorációs Tanszékének gyűjteményéből 76
