Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - II. A vízrendezés módszerei és módszertana
feltételeit, elengedhetetlenül szükséges, hogy a vízrendezési feladatokat az egyéb meliorációs beavatkozásokkal a legnagyobb mértékben összehangolva oldják meg. Itt az az alapfeltétel, hogy a vízrendezés ne legyen akadálya a további meliorációs tevékenységnek, hanem ellenkezőleg, tegye lehetővé és könnyítse meg ezeket a beavatkozásokat. A további egybehangolás lehetőségét a vízrendezési munkálatok után végzendő meliorációs beavatkozások jellege szabja meg. A teljes értékű melioráció igen gyakori esete, hogy a vízrendezés által érintett területen öntözőrendszereket kell létesíteni. Ennek szükségessége főképpen akkor vetődik fel, ha az egyébként száraz területet (35. ábra) a tavaszi hóolvadás vagy a nyári záporok után a felszíni vizek elöntik, vagy az oda- szivárgó, megnövekedett mennyiségű talajvíz vizenyőssé teszi, és ennek következtében időnként mocsárrá válik. Az ilyen teiületeken végzendő vízrendezés során mindenekelőtt arra kell vigyázni, hogy a korábbi időszakos elvizenyősö- dést okozó, visszatartott vagy a vízelvezető rendszeren át elvezetett nagyvizek tározhatók legyenek, és ne folyjanak el haszontalanul, hanem száraz időszakokban a legnagyobb mértékben felhasználhatók legyenek öntözésre. A vízelvezető rendszereknek, különösképpen a vízelvezető csatornáknak vagy árkoknak — esetleg kiegészítve az öntözéskor használandó duzzasztózsilipekkel, 3ő. ábra. Nyáron kiszáradt, terméketlen, mocsaras terület (A területet vízzel elárasztott állapotban a 25. ábra mutatja.) (Csehszlovákia, Kelet- szlovákiai-síkság.) Fényképezte: Prof. ing. dr. J. Cablík 72
