Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - II. A vízrendezés módszerei és módszertana
a) A vízrendezés helye a teljes értékű melioráció területén Mint már említettük (II. 1. fejezet), a vízrendezés a szélesebb fogalomkört jelentő meliorációnak, vagyis annak a tevékenységnek egy része, amellyel tartósan vagy hosszabb időre növeljük a talaj termékenységét, tokozzuk mező- gazdasági hasznosíthatóságát és alkalmasabbá tesszük az egyéb kultúrigények kielégítésére (például lakótelepek, ipartelepek építésére, egyéb létesítmények megvalósítására stb.). Ennek a tevékenységnek fajtái és módjai, attól függően, hogy milyen a talaj károsodásának ’-agy elértéktelenedésének jellege, különbözők. Ezeket a tevékenységeket az alábbi csoportokba soroljuk [a részletekre vonatkozólag lásd K. JÜVA Meliorate (Melioráció) című, az Állami Mező- gazdasági Kiadó által lí)62-bcn, Prágában kiadott könyvét]: 1. A vízrendezés célja a talaj védelme az elvizenyősödés és az elöntések ellen. A vízrendezési munkálatok során a felesleges, káros vizek elvezetésével a terméketlen mocsarakat, valamint az elvizenyősödés következtében értéktelenné vált talajokat mezőgazdasági művelésre, ipartelepek, települések létesítésére és egyéb hasznosításra alkalmassá tesszük. 2. Az öntözés során a száraz, aszályos és ezért terméketlen talajokba megfelelő mennyiségű vizet juttatunk, és ezáltal biztosítjuk tartós termékenységüket és alkalmasságukat mezőgazdasági művelésre. 3. Az erózió elleni védelem során megvédjük a talajt a víz, a szél és a jég káros hatásai ellen. Ezek a káros hatások a talaj elsodrásában vagy elfújásában, kimosások, partomlások, homokbuckák stb. keletkezésében nyilvánulnak meg. 4. A leültivációval és a rekultivációval megjavítjuk a mezőgazdaságilag kevésbé értékes és a terméketlen talajokat (pl. a homok-, a kavics-, a tőzeg- talajokat, a sós talajokat) vagy a különböző okok miatt mezőgazdaságilag nem művelt és kopárrá vált talajokat. 5. A táblásítással lehetővé tesszük a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelést, minthogy fokozzuk a kis parcellákra szabdaltság és a parcellák nem megfelelő helyszínrajzi elrendezése, a rossz művelés, a települések hibás elhelyezése következtében értéktelenné vált talajok hasznosíthatóságát. Bár a melioráció fogalomkörébe tartozó tevékenységek említett csoportjai sajátságos feladatkörű részlet-szakterületeket alkotnak, mégis egymással nagyon szorosan összefüggenek, és sok vonatkozásban egymást kiegészítik. Ezek a szakterületek mindenekelőtt azért függenek össze egymással, mert a talaj károsodása rendszerint az okok különböző kombinációinak hatására következik be, és így számottevő eredmények csupán a különféle és különböző módon csoportosított meliorációs beavatkozások alkalmazásával érhetők el. Rendszerint azok az okok kombinálódnak, amelyek egymással vagy közvetlenül összefüggenek, vagy pedig egyikük érvényesülése feltételezi a másik létrejöttét. így például az elvizenyősödés okai egyidejűleg eróziós folyamatokat is kiváltanak stb. Ugyancsak összejátszhatnak a különböző jellegű okok is,
