Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - II. A vízrendezés módszerei és módszertana
fajták számát), és az eredmények alapján következtetnek arra, hogy a vizsgált területen előreláthatólag megteremnek-e a termeszteni tervezett növények. A fitocönológiai vizsgálat módszereit a szakirodalom tárgyalja. A termelési-gazdasági viszonyok tanulmányozása során megvizsgáljuk az érintett területen a mezőgazdasági termelésre használható termőtalaj kiterjedését, a mezőgazdasági termelés intenzitását, a mezőgazdasági üzemek nagyságát figyelembe véve meghatározzuk a termelés társadalmasításának helyzetét, a munkaerőviszonyokat, a gépesítés fokát stb. A termőterület nagyságát 1 : 25 000 méretarányú, a termőterület határait feltüntető térképek alapján állapítják meg. Ezeken a térképeken a természeti viszonyoknak, főképpen a terep, a termőtalaj, valamint a mezőgazdasági termelés jellemzőinek figyelembevételével tüntetik fel a mezőgazdaságilag művelt területek, valamint az erdők határait. Azokat a területeket (zónákat), amelyek az egyes növényfajták termesztésére és a különböző állatfajok tenyésztésére alkalmasak, járásonként kidolgozott 1 : 25 000 méretarányú, ún. körzettérképek tüntetik fel. A Csehszlovákia mezőgazdasági termelési körzeteit ábrázoló térképeket 1 : 200 000 méretarányú atlaszban hozták nyilvánosságra. A mezőgazdasági munka termelékenységét a mezőgazdaságilag művelt terület egységére vonatkoztatott termékmennyiséggel, továbbá a termek létrehozásakor felhasznált termelési eszközök, valamint munka mennyiségével jellemezzük. A leggyakrabban alkalmazott mutatószámok: az egy hektárnyi mezőgazdaságilag művelt területre vonatkozó összes termékmennyiség (ezt a mutatószámot felbontják a növénytermesztés, valamint az állattenyésztés egy hektárnyi területre vonatkozó termékmennyiségére), a 100 hektárnyi, mezőgazdaságilag művelt területre vonatkoztatott állatállomány, továbbá az állandó munkások 100 hektárnyi szántóterületre vonatkoztatott száma. A vizsgált terület mezőgazdasági termelési viszonyainak fent említett összes jellemzőjét a vízrendezési munkálatok terveinek kidolgozása, valamint a tervezés előkészítése során határozzák meg (XX. 1/a fejezet). 3. A vízrendezés munkamódszere A megfelelő vízrendezési módszer megválasztasa, valamint a vízrendezesi létesítmények megfelelő használata céljából a tervezes során figyelembe kell venni mindazokat az egyéb munkálatokat és létesítményeket is, amelyekkel a talaj értékét növeljük és termékenységét fokozzuk, vagy amelyekre a talaj és a víz együttes hasznosítása során szükség van. Mindenekelőtt pontosan ki kell jelölni a vízrendezésnek a teljes értékű melioráció területen elfoglalt helyét, továbbá meg kell határozni a vízrendezési munkálatok és az egyéb vízgazdálkodási, egészségügyi-technikai, mezőgazdasági és más jellegű tevékenységek kapcsolatát. 68
