Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - II. A vízrendezés módszerei és módszertana
végezni, hogy a keresztszelvények egymástól legfeljebb mintegy 500 m, az egyes keresztszelvényekben pedig a mintavételi helyek egymástól legfeljebb mintegy 200 m távolságban legyenek. Ha a főcsatornák az elvizenyősödött területen kívül is folytatódnak, a talaj jellemzőinek meghatározására a csatornák nyomvonalában is mintákat vesznek. h) Mezőgazdasági termelési viszonyok A mezőgazdasági termelési viszonyok vizsgálata során megállapítjuk az érintett terület geonómiai, fitobiológiai és termelési-gazdasági jellemzőit. A geonómiai viszonyok a természeti körülmények, főleg a talajviszonyok, az éghajlati, valamint a fekvési viszonyok szempontjából tájékoztatnak a vizsgált terület termelési jellegzetességeiről. Ezeket a jellemzőket alapul véve Csehszlovákia területe négy alapvető termelési típusra: a kukorica-, a répa-, a burgonyatermelő területek, valamint a hegyi területek típusára osztható. Ezek a termelési típusok a talajviszonyoknak megfelelően termelési altípusokra oszlanak. Az egyes termelési típusoknak megfelelő területek határvonalát 1 : 400 000 méretarányú térkép tünteti fel. A fitobiológiai jellemzőket a növények növekedési, vízellátási és tápanyagellátási feltételeinek megismeréséhez szükséges részletességgel határozzuk meg, különös gondot fordítva a vizsgált területen a vízrendezési munkálatok elvégzése után termelendő mezőgazdasági növényekre. A fitobiológiai jellemzők meghatározásának csoportjába tartoznak a fiziológiai, a fenológiai és fitocöno- lógiai vizsgálatok. Ezeknek eredményei alapján állapítják meg a vízrendezési munkálatok megfelelő elvégzésének, valamint a mezőgazdasági termelésre vonatkozó távlati terv kidolgozásának alapadatait. A fiziológiai viszonyok vizsgálata során főképpen a növények vízháztartási jellemzőit állapítják meg, vagyis meghatározzák az egyes növények vízszükségletét és vízfelvételét, a gyökérzóna mélységét, a talaj nedvességi állapotával, a talajvízszín mélységével kapcsolatos követelményeket. A fenológiai vizsgálatok során a termesztett növények tenyészidejére, a nedvességi viszonyok szempontjából kritikus időszakokra, a növények növekedésének jellegzetes szakaszaira (a vetés vagy az ültetés kezdetére, a csírázás, a kalászok megjelenésének kezdetére, a virágzásra, az aratásra stb.) vonatkozó adatokat határozzuk meg. A Csehszlovákiára vonatkozó alapvető fenológiai adatok Csehszlovákia éghajlati atlaszában találhatók, a részletesebb adatokat közvetlen vizsgálattal határozzák meg. Ha indokolt, mint például mocsaraknál, tőzegtelepeknél, megvizsgálják az érintett terület növénytársulásainak mennyiségi és minőségi jellemzőit, vagyis tanulmányozzák a fitocönológiai viszonyokat. A tanulmányozás során meghatározzák az adott terület növényzetének összetételét és a növényfajták előfordulását (meghatározzák a növényfajtákat, a növényzet minőségét, a növény6* 67
