Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

A vízrendezés tárgya és feladatai - II. A vízrendezés módszerei és módszertana

Az ez ideig tárgyalt vízrendezési módoknál közvetlenül került sor az elvizenyő- södött talaj felesleges vizének elvezetésére, esetleg a talajvízszín megfelelő mélységben való állandósítására. Megfelelő körülmények esetén azonban a talajvízszínnek a terepszint alatti kívánt mélységét közvetlenül is biztosíthatjuk azáltal, hogy az elvizenyősödött területet feliszapolással (kolmatációval) feltöltjük (lásd továbbá a XVII. 2. fejezetet). Ha iszapolással vagy szállító- eszközökkel lazább talajokkal vizet nagyon megkötő, kötött talajokat töltünk fel, a feltöltéssel a kötöttebb talajokat lazábbakká tesszük, vízháztartásukat megjavítjuk.

Mint látható, a vízrendezést szükségessé tevő körülmények és a vízrendezés feltételei nagyon különbözők lehetnek. Ezért a vízrendezési gyakorlatban rendszerint nem elegendő csak a felszíni vagy a felszín alatti felesleges vizek elvezetése, hanem a két módszert kombinált vízrendezési módszerré kell összekapcsolni. A kombinált vízrendezési módszer alkalmazását különböző szempontok, főképpen azonban az elvizenyősödés okai döntik el. A vízrendezés során ezeket az okokat egyrészt meg kell szüntetni, másrészt pedig ezek az okok szabják meg a tulajdonképpeni, ún. helyi vízrendezés módszerét. Ilyen szempontból a kombinált vízrendezés alábbi alapvető módszerei említhetők példaként:

Az elvizenyősödés oka

A kombinált vízrendezés módszerei

Helyi csapadékvíz:

Vízelvezető csatornák és árkok, szántóföldeken talajcsőhálózat létesítése

Helyi talajvíz:

Vízelvezető csatornák és talajcső-hálózat létesítése

Vízfolyás által okozott elöntés:

A vízfolyás szabályozása, vízelvezető csatornák vagy talaj- csŐ-hálózat létesítése

Vízfolyásból vagy tározóból kiszivárgó víz:

Felfogócsatornák vagy talajcső-hálózat létesítése, a szivárgás megszüntetése szigeteléssel

Felszíni külvíz:

Külvízcsatornák, felfogóárkok és tározómedencék létesítése

Felszín alatti külvíz:

Külvízcsatornák vagy felfogó talajcső-vezeték, ha szükséges talajcső-hálózat létesítése

Lefolyástalan,

síkvidéki területek:

Felszíni vízrendezési munkálatok végzése vagy talajcsőhálózat létesítése, szivattyúzás, esetleg növényzettelepítés vagy a terület feliszapolása

Vízfolyás duzzasztott vize:

A duzzasztási szint csökkentése a vízfolyás szabályozásával, felfogócsatornák létesítése, vízelvezetés szivattyúzás alkalmazásával, feliszapolás

Az említettekből látható, hogy a vízrendezési munkálatok során különböző célú, fajtájú és elrendezésű létesítményeket alkalmaznak. Ezeket a vízrendezési létesítményeket és közülük is főleg azokat, amelyek nagyméretűek, kiterjedt területeket érintenek, általánosságban az alábbi két csoportba osztjuk:

a) A vízrendezés fő létesítményeinek csoportjába azokat a létesítményeket

(31