Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - II. A vízrendezés módszerei és módszertana
hogy az említett módszerek melyikét választjuk és alkalmazzuk. A munka szempontjából egyszerűbb mezőgazdasági és erdőgazdasági módszerek alkalmazása csupán a mezőgazdaságilag vagy erdőgazdaságilag művelt, kevésbé elvizenyősödött vagy csupán elvizenyősödósre hajlamos területeken lehet indokolt. A hatékonyabb, de költségesebb vízgazdálkodási módszereket viszont akkor szükséges alkalmazni, ha a felesleges víz tartósan és nagyobb mértékben okozott kárt a talajban. Különösen a teljesen értéktelenné vált mocsaras és tőzeges területeken, továbbá a települések létesítésére, ipartelepek építésére vagy más célokra használt területeken szükséges a vízgazdálkodási módszereket alkalmazni. Elvileg azonban érvényes az a megállapítás, hogy a vízrendezési módszerek két csoportját, amennyiben lehetséges, egymással összekapcsolva kell alkalmazni, minthogy azok egymást célszerűen kiegészítik, és ezáltal a víz- rendezési munkálatok eredményét hatékonyabbá teszik. a) Mezőgazdasági és erdőgazdasági (biológiai) módszerek A talaj elvizenyősödése ellen egyszerűbb esetekben főképpen az alábbi két mezőgazdasági-erdőgazdasági (biológiai) módszerrel védekeznek: 1. A talaj szerkezetének olyan mértékű megjavítása, hogy a talaj morzsássá váljék. Ez a beavatkozás megjavítja az elvizenyősödött talaj megzavart vízháztartását. 2. Nagy transpirációjú, az elvizenyősödött talaj felesleges vizét a transpirá- ció útján eltávolító növényzet telepítése. Az első módszer alkalmazása akkor indokolt, ha az elvizenyősödés oka a talaj vízzel való telítettségét okozó, nem megfelelő talajszerkezet. Ilyen szempontból hátrányos az egyszerű szemcsés (részecskékből álló) talajszerkezet. Az ilyen talajt szerkezet nélküli talajnak is nevezik (27ja ábra). A szerkezet nélküli talaj egységes, folyós vagy porszerű, nagyon laza anyag. Az ilyen talaj jellemzője, különösen ha szemcséi kicsinyek, a nagy kapilláris vízfelvevő képesség. Ezért a csapadék lehullása után könnyen telítődik vízzel, ezáltal elvizenyő- södik és értéktelenné válik. a) b) c) 27. ábra. A talaj vízháztartása {a — szerkezet nélküli, b, c — jó szerkezetű talaj) 55
