Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - II. A vízrendezés módszerei és módszertana
lehet használni. Ezt a célt az elvizenyősödött talaj vízháztartásának olyan módosításával érjük el, amelynek során: a) azáltal, hogy lehetővé tesszük a felszíni, valamint a kultúrcélokra használt talajszelvényben levő káros vizek elvezetését, megvédjük a talajt az elöntéstől és az elvizenyősödéstől; b) az elöntéstől, valamint az elvizenyősödéstől így megvédett terület talajvizének felszínét lesüllyesztjük, és olyan állandó mélységben tartjuk, hogy a kultúrcélokra használt talajszelvény elvizenyősödése szempontjából veszélyes ne legyen; c) a talajszelvényben levő víz mennyiségét úgy szabályozzuk, hogy a talaj használata és eredményes fejlődése szempontjából optimális nedvességé állapotban legyen. Ezt a vízrendezést különböző módon végezhetjük el. Ezek a vízrendezési módok egymástól az alkalmazott eszközök, felszerelések, az elért hatások és a végső eredmény tekintetében különbözők. Közös tulajdonságuk azonban az, hogy alkalmazásuk eredményeképpen a talaj vízfeleslege tartósan vagy legalábbis hosszú időre megszűnik. Ez a hatás ezeket a tevékenységeket a talaj tulajdonságait megjavító és összefoglaló névvel meliorációnak nevezett beavatkozások csoportjába sorolja (II. 3/a fejezet). A vízrendezés módjainak helyes megválasztása és alkalmazása céljából mindenekelőtt meg kell ismerkednünk azok fajtáival, jellegzetességeivel és alkalmazásuk módszertanával. 1. A vízrendezés módszerei A vízrendezés módszerei az elvizenyősödés okaitól, módjától és mértékétől, a vízrendezéssel elérendő céltól és különféle helyi szempontoktól — a talaj jellegétől, a domborzati viszonyoktól, a beruházási költségektől stb. —■ függően különbözők. Nagy vonalakban azonban két csoportra oszthatjuk a vízrendezési módszereket: a) Mezőgazdasági és erdőgazdasági, más néven biológiai módszerek. Ezekkel a módszerekkel végezzük a vízrendezést akkor, ha a talaj elvizenyősödése kismértékű, valamint ha a talaj hajlamos az elvizenyősödésre. A biológiai módszerek alkalmazásakor tartósan megjavítjuk a talaj szerkezetét, vagy megfelelő növényzetet telepítünk. b) Vízgazdálkodási, más néven hidromeliorációs vagy műszaki módszerek. Ezeknek a módszereknek alkalmazása során különböző műszaki munkálatokat végzünk, és építményeket létesítünk a vízrendezési feladatok megoldása céljából. Ilyen például a vízfolyások szabályozása, a csatorna-, valamint az árokhálózat, továbbá a talaj cső-hálózatok létesítése stb. Különböző szempontok, főleg azonban az elvizenyősödés fajtája és mértéke, továbbá a felesleges vizétől megszabadított talaj használatának módja döntik el, 54
