Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - II. A vízrendezés módszerei és módszertana
ségben beszivárgó és felszín alatti lefolyás hiányában összegyülekező csapadékvizek hatására káros mértékben megemelkedik. Ilyen eset létrejöttének feltételei gyakran fordulnak elő vízfolyások mentén, valamint olyan sík területeken, amelyek alatt vizet át nem eresztő, medenceszerűen elhelyezkedő alapkőzet van. Az alapkőzet mélyedéséből a talajvíz nem tud lefolyni, ennek következtében talajvíztavak keletkeznek. Ezeknek felszíne a csapadék mennyiségétől függően ingadozik. 3. A külvizek a felszínen vagy a felszín alatt, a környező, magasabb fekvésű területekről folynak a völgyekbe és a sík területekre, és azokat, ha az esés nem elegendően nagy, elöntik, vagy talajukat vizenyőssé teszik. Különösen hegyes területekről jut nagy mennyiségű csapadékvíz a síkságokra, éspedig vagy a felszínen (hegyi patakok, vadpatakok medrében) lefolyva, vagy pedig a talajban mozogva, a hegyek lábánál, különösen a hegyekben lejátszódó hóolvadás vagy a hegyekre hulló nagyobb csapadékok után források alakjában feltörve. 4. A szabályozatlan vagy a nem megfelelő módon szabályozott felszíni vizekből (vízfolyásokból, tavakból, halastavakból) magas vízállások idején töltésszakadásokkor vagy a meder nem kielégítő méretei miatt kilép a víz, elönti a hullámteret, illetőleg az árteret, és onnan azután lefolyni nem tud. Ez a jelenség különösen sík, természetes lefolyás nélküli mélyedésekkel tarkított hullámtereknél, valamint akkor észlelhető, amikor a vízfolyások vagy az állóvizek partjai magasabbak az elöntött területnél. 5. Azok a duzzasztott felszíni vizek, amelyeknek felszíne átmenetileg vagy tartósan magasabb a környező területnél, és így egyrészt lehetetlenné teszi a terület belvizeinek és külvizeinek lefolyását, másrészt pedig a hidrosztatikai nyomás eredményeképpen káros mértékben növeli a talajvízállást. Ezek a viszonyok töltésezett vízfolyások, az elszivárgás ellen nem eléggé szigetelt vagy nem megfelelően vízzáró talajból épített csatoimák és árkok mentén, valamint a meder magas duzzasztógátak feletti, továbbá olyan szakaszainak környezetében érvényesülnek, ahol a vízszín a meder összeszűkülése miatt káros mértékben megemelkedett. Mint látható, az elvizenyősödésnek nagyon sok és nagyon különböző oka van. A vízrendezés megfelelő módját és megoldását csupán az okok előzetes tanulmányozása, meghatározása alapján lehet megállapítani. II. A vízrendezés módszerei és módszertana Az elvizenyősödött talajt mezőgazdasági vagy egyéb kultúrcélokra csupán a vízrendezési munkálatok elvégzése, vagyis a felszíni, valamint a termőrétegben vagy más módon hasznosított talajszelvényben levő káros vízfelesleg elvezetése és a későbbi vízfeleslegek folyamatos eltávolításának biztosítása után 53
