Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata

rövidíti a tenyészidőt. Ugyancsak helyi elvizenyősödést okozhatnak a vizet áteresztő talajokban levő, vizet át nem eresztő közbülső talajrétegek (agyag, márga stb.) is (24. ábra).

Gyakran igen súlyosak az elvizenyősödés hidrológiai okai. Ezek akkor érvényesülnek, amikor a szabályozatlan vízfolyások (folyók, patakok, vadpatakok) és állóvizek (tavak, halastavak, tározómedencék) nagyvizek idején elárasztják a környező területeket. Ha a mederből kiömlött víz az árvíz levonulása után a sík hullámtér tavacskái, mélyedései vagy kedvezőtlen esésviszonyai miatt nem tud visszafolyni a mederbe, stagnál a területen, és vizenyőssé teszi azt (25. ábra). A viszonyok még romlanak, ha a szabályozatlan vízfolyások medre a hordalék folytonos lerakódása következtében a környező terület fölé emelkedik, és ezért a vízfolyás vize — különösen magasabb vízállások idején — beszivárog a talajba.

Az átszivárgás következtében vizenyősödnek el a töltésekkel közrefogott vízfolyások és medencék, valamint a magas vezetésű hajózható csatornák, üzem- vízcsatornák és öntözőcsatornák menti, vizet áteresztő talajú területek akkor, ha a vízfolyások, tározók, csatornák medre a vizet átereszti (26la ábra). Ugyancsak a talaj elvizenyősödését okozhatja a szűk nyílású hidak, zsilipek, valamint a duzzasztóművek (26/b ábra) vagy a hirtelen mederszűkület feletti folyószakaszok vizének megduzzasztása is akkor, ha hatására a talajvízszín károsan megemelkedik. Elvizenyősödést okoznak végül az áteresztő talajrétegekbe feltörő, nyomás alatti artézi vizek is.

25. ábra. Árvízi elöntés okozta elvizenyősödés

(Csehszlovákia, a Kelet-szlovákiai-síkság a vízrendezési munkálatok előtt.) Fényképezte:

A brnói VRIS, ing. O. Stanék