Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata
mind az átmeneti éghajlatú vidékeken érvényesülhetnek, sőt száraz éghajlatú területeken is előfordulhatnak. Nedves éghajlatú vidékeken az említett helyi okok még a területi okok hatását is fokozhatják. Az orográfiai okok mindenekelőtt akkor érvényesülnek, ha a terület kedvezőtlen tagoltsága (katlanok, lefolyás nélküli medencék) nehezíti vagy lehetetlenné teszi a felszíni lefolyást; ennek következtében a helyi csapadékvizek a talajvízszínt megemelve vagy a felszínen összegyülekezve vizenyőssé teszik a talajt (22ja ábra). Az elvizenyősödés másik orográfiai oka a hegyes, valamint a sík területek közötti hirtelen átmenet. Ha a lejtős területekről a felszínen vagy a felszín alatt lefolyó vizek (az úgynevezett külvizek) a síkságon tovább folyni nem tudnak, stagnáló vizekké válnak, és azt vizenyőssé teszik (22/b ábra). Vizenyőssé tehetik a síkságokat a lejtős területeken fakadó források vagy azok a mérsékeltebb sebességű vagy gyors folyású hegyi patakok is, amelyeknek medre nem eléggé nagy, vagy pedig a síkság és a lejtős területek határán levő eséstörés következtében hordalékkal feltöltődik. Gyakran azok a területek is elvizenyősödnek, amelyek tartósan árnyékban vannak, és így nem kapnak elegendő napfényt. A geológiai okok a talaj szerkezetével, rétegződésével, a rétegek településével stb. függenek össze. Vízfolyások mentén és sík területeken a vizet át nem eresztő alapkőzet igen gyakran medence alakú; ennek következtében a beszivárgott víz nem folyhat le, változó vízszintű, felszín alatti tározómedence keletkezik (23. ábra). Más esetben a tömör szerkezetű, vizet át nem eresztő alapkőzet (agyag, márga) az oka annak, hogy a talajvíz a lejtős területről a síkságra folyik és összegyülekezik. Különösen veszélyes azonban, ha a talaj geológiai rétegzettsége az átnedvesedés következtében a természetes vagy a mesterséges rézsűk csúszását idézi elő. Az elvizenyősödés hidropedológiai okai különösképpen a kötött, vizet át nem eresztő talajoknál éreztetik hatásukat. Ezek a talajok a tavaszi hóolvadás, valamint a nagyobb nyári csapadékok után vízzel könnyen telítődnek, elvizenyősödnek. Ez az elvizenyősödés rendszerint csak időszakos, csupán a talaj kiszáradásáig tart, azonban mégis nagyon káros, minthogy különösképpen a tavaszi időszakban lehetetlenné teszi a talaj megművelését, és ezáltal megAz elvizenyősödés egyik geológiai oka 24. ábra Az elvizenyősödés egyik hidropedológiai oka 50
