Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata

járta legelőket, és a juhok, a lovak, a szarvasmarhák, a sertések súlyos, sokszor elhullással járó májbetegségét okozza.

Az emberre a mocsaras vidékek a különböző súlyos betegségek, főképpen a malária (a mocsárláz), a tífusz, az álomkór stb. előfordulása miatt veszélyesek. A malária kórokozóját, a Plasmodium malariae nevű egysejtűt az emberre az Anopheles szúnyog viszi át csípésével. Ennek lárvái mocsári növényzeten élnek. Hasonlóképpen az álomkór kórokozóját, a Trypanosomák családjába tartozó ostoros állatkát a Glossinidaek alcsaládjába tartozó légy (Glossina palpalis) terjeszti. Ennek fejlődését ugyancsak kedvezően befolyásolja a nedves környezet.

A mocsaras vidékek további egészségügyi hátránya az, hogy a kútvíz könnyen fertőződik az egészségre káros mocsárvízzel, és így betegségeket, főleg tífuszt és bélbetegségeket okoz. A mocsarakban számos rovar (főképpen szúnyogok), valamint pióca stb. is él. Ez a körülmény megnehezíti a tartózkodást a mocsaras területeken, veszélyessé, sőt megközelíthetetlen né teszi a mocsarakat.

A mocsarak és a tőzeges területek az említett rossz mezőgazdasági, települési, egészségügyi és egyéb körülmények miatt a civilizációtól és a kulturális fejlődéstől el vannak zárva, és rendszerint csupán gyéren lakott és gazdaságilag nem kielégítően hasznosított területek.

Ilyen viszonyok főképpen szabályozatlan folyók és tavak árterületén, továbbá nagy folyók deltavidékén találhatók, ahol az elvize- nyősödést az elöntések, a magas talajvízállás, valamint a környező magasabb területekről lefolyó vizek okozzák. Ilyen terület Csehszlovákiában még részben a Kelet-szlovákiai-síkság (17. ábra), továbbá a Pripjet17. ábra. Vízjárta terület {A vonalkázás a vízrendezési munkálatok előtti időszakban évenként elöntött területet jelöli.)

(Csehszlovákia, Kelet-szlovákiai-s:

43